Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000

A kötet a magyarországi gazdaság utolsó 300 évének változásait kívánja bemutatni. Alapvető célunk egy olyan gazdaságtörténeti könyv létrehozása volt, amely tanulható egyetemi tankönyvként egy kötetbe tömöríti azokat a szakmai ismereteket, amelyről a szerző fi 16 éves egyetemi oktatói és tudományos kutatói tapasztalata alapján - úgy gondolja, hogy a gazdasági és bölcsészpályára készülő értelmiségjelöltek számára feltétlenül szükséges elsajátítani. Úgy véljük, hogy még a mai - sok szempontból formalizálódott, szakspecializálódott - világban is fontosak azok az ismeretek, amelynek tudásával az ember mélyebben képes átgondolni általános folyamatokat, s valós képet alkothat múltunkról. Az említett „folyamat" kifejezés az egész könyv vezérfonala. Természetesen egy behatárolt terjedelmű, alapvetően tanulásra szánt mű nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy a benne szereplő tárgykörökről részletes elemzést adjon. A szerző is tisztában van azzal, hogy a munka minden egyes fejezetcíme, alcíme hosszú időszak tudományos kutatói programjaként is felfogható, s sokszor egy életmű is kevés arra, hogy egy ilyen témával részletesen megismerkedjen az ember. A könyv szerzője jelen esetben csak arra vállalkozhatott, hogy számba veszi az elmúlt idők legfontosabb gazdaságtörténeti szakirodalmát, s azok, valamint saját szakmai ismeretei alapján megpróbálja jellemezni, leírni a történeti tér egybetartozónak látszó gazdasági folyamatait. Az időbeli folyamatok mögött természetesen rövidebb-hosszabb ideig létező struktúrák állnak, amelynek bemutatása megint csak nem volt nélkülözhető, hiszen igen nagy különbségek vannak a tradicionális és a modern gazdaság rendszere között. Minden átfogó, szintetizálási igénnyel is fellépő munka egyik legtámadhatóbb eleme a fejezet- és időbeosztás, hiszen ahány kutató, annyiféle megoldás létezhet, s általában mindenki meg van győződve az általa képviselt elmélet fontosságáról. Egy olyan folyamatelemzésnél, ahol az előrehaladás általában minőségi átalakulást takar, egy adott elem időben való elhelyezése önmagában hármas értelmezési lehetőséget ad. Értelmezhetünk egy történeti pontot a folyamat elindítójának, stabil elemének, avagy zárásának. Mondhatjuk például az 1848-as eseményekről azt, hogy elindította a modern gazdasági fejlődést, értelmezhetjük az 1830-1873 közötti gazdasági átmenet fókuszpontjának, de azt is állíthatjuk, hogy lezárta az 1770/80-as években vagy a reformkorban elkezdődő gazdasági folyamatokat. A szerző által képviselt álláspont éppen ezért mindössze egy lehetséges értelmezési mód. Azzal is számolnunk kellett a munka írása közben, hogy a gazdaságtörténeti korszakok feldolgozottsága - mind mennyiségben, mind minőségben - eltérő.

Mutass kevesebbet