Magyarország képes történelmi atlasza

A kötet Magyarország történetét mutatja be a honfoglalástól egészen a 20. század közepéig, harminc fejezetbe sűrítve történelmünk dicső és fájdalmas korszakait. Lapjain megelevenednek ezer esztendő izgalmas eseményei, népünk jeles alakjai. Színes oldalai felfedik a titkot, amelyet várak, templomok, szobrok, kódexek őriznek - a magyarok örökségét. Eleink évszázadokig vándoroltak, míg égbenyúló bércek közt rátaláltak álmaik földjére, a Kárpát-medencére. A „népek országútjáról" a „népek olvasztótégelyébe" érkezve első királyunk, államalapító Szent István felvette a kereszténységet. A fiatal államot fenyegették besenyők, szaggatták trónviszályok, falvait fölégette tatár, földjét dúlta török. S mégis, Európa-szerte becsült, néhol rettegett királyai e honnak, szeretett és féltett hazát teremtettek. IV. Béla újjáépítette az országot, Károly Róbert megszilárdította a koronát. Nagy Lajos birodalmának határait három tenger mosta. Zsigmond, a Sárkányos-rend lovagja pedig a Német-római Birodalom császára lett. A fekete sereg elfoglalta Bécset, s amikor meghalt Mátyás, odavolt az igazság is. Megesett, hogy egyszerre két királyunk akadt, csak országunk nem volt egy sem. Olyankor bátor férfiak cipelték vállukon a haza terhét, védték meg Egert, vagy haltak meg hősként Szigetváron. Mindeközben remekbe szabott román stílusú és gótikus templomok születtek, a visegrádi palota reneszánsz kútjából ünnepségek idején bor folyt, s a királyi könyvtár corvináit megirigyelhette a pápa is. Erdély féltve őrizte viszonylagos önállóságát, és gyakran vált a rebellió tűzfészkévé. A Habsburgok uralma elleni lázongás a Rákóczi-szabadságharcban csúcsosodott ki, a szatmári béke csak részben nyújtott gyógyírt a méltánytalanságokra. A felvilágosodott abszolutizmus uralkodói, Mária Terézia és II. József rendeleteikkel felgyorsították a gazdaság, a társadalom fejlődését Gróf Széchenyi Istvánt méltán nevezte Kossuth a legnagyobb magyarnak. A reformkor vezéralakja kezdeményezte a Lánchíd, az első vasútvonal megépítését, a dunai és a balatoni gőzhajózás beindítását. A márciusi ifjak lelkesedése felrázta a magyarokat Pesten győzött a forradalom. A '48-as szabadságharcot csak két birodalom tudta együttes erővel leverni. A nyílt önkényuralom azonban nem tarthatott sokáig, a kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia dualista államszervezetként működött. Ezeréves fennállását már modern európai állam ünnepelte, de a „boldog békeidők" előrevetít a következő század vérzivatarát. A könyv térképei részletes útmutatást adnak az egyes korszakok történéseiről, bemutatják az események menetét. A fejezeteket rövid kitekintés egészíti ki Európára és a nagyvilágra, s megemlít érdekességeket is az adott időszakról. Az atlasz jól hasznosítható az iskolában tanultak összefoglalására és kiegészítésére.

Mutass kevesebbet