Magyarország közjoga / A magyar közjog alapvonalai

Két mű egy kötetben: 1.) Suhayda János: Magyarország közjoga. Tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre. Pest, 1861. Emich Gusztáv. [2] + XI + [1] + 194 p. A 19. századi magyar jogtudomány egyik meghatározó alkotása. A könyv a Bach-korszak utáni politikai enyhülés idején született, amikor a magyar közjog helyreállítása központi kérdés volt. Suhayda célja a magyar alkotmányos alapok bemutatása volt, különös tekintettel a történelmi fejlődésre. Részletesen tárgyalja az államhatalmi ágakat, a királyi jogkört, az országgyűlés szerkezetét és a vármegyerendszert. Kiemelt figyelmet fordít az 1848-as törvények elemzésére, amelyeket a magyar alkotmányosság sarokköveinek tekint. A korszak egyik legnépszerűbb közjogi összefoglalója volt, amely segített rendszerezni a feudális és a modern polgári jogrendszer közötti átmenet jogi alapjait. Utána: 2.) A magyar közjog alapvonalai. Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta: Hegedűs Lajos. Pest, 1861. Heckenast Gusztáv (Wigand Ny. - Pozsony). IV + 260 p. A magyar közjog alapvonalai Hegedűs Lajos (teljes nevén Hegedűs Lajos Kandid, 1831–1883) jogtudós egyik legjelentősebb műve, amely alapvető kézikönyvként szolgált a 19. század második felének magyar jogi életében. A kötet részletesen tárgyalja a magyar jogrendszer történetét, az állam és a jogviszonyok rendszerét, valamint a magyar közjog alapelveit és intézményeit. : Hegedűs Lajos korának elismert szaktekintélye volt, aki minisztériumi munkája mellett tudományos igényességgel foglalta össze a magyar alkotmányos jog alapjait, segítve ezzel a joghallgatók és gyakorló jogászok munkáját. Korabeli félbőr kötés.

Mutass kevesebbet