Magyarország története 1849-1914

Name: Magyarország története 1849-1914
Price: 1560.00 HUF
Availability: InStock
Author: Estók János
ISBN: 9631903397

Estók János - Magyarország története 1849-1914, Budapest 1999 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 560 Ft

2 400 Ft

35%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

108

hűségpont

Hogy működik az alku?

Deák Ferenc és politikustársai őszintén hitték, hogy az adott körülmények között az ország javát leginkább szolgáló 1867. évi kiegyezést az utódok képesek lesznek majd a változó korviszonyokhoz igazítani. Nem így történt. Az első világháborúig terjedő időszak mégis a gyarapodás kora volt. Az ország az alkotmányos jogállamiság útjára lépett, a gazdaság látványos növekedésnek indult, és fölgyorsult a társadalom polgárosodása. Magyarország a dualista Monarchiában az élet több területén kezdett fölzárkózni Nyugat-Európához. A boldog békeidők kora volt ez, hiszen Európában évtizedeken át hallgattak a fegyverek. A polgári szabadságjogok érvényesülése, a vállalkozás és a verseny szabadsága azonban nem teremtett társadalmi igazságosságot, nem biztosított esélyegyenlőséget. A polgárosodáséit, a gazdasági modernizációért a társadalomnak súlyos árat kellett fizetnie. A belső gondokat csak tetézte, hogy bármely pillanatban robbanásra kész feszültség halmozódott föl befolyási övezetekért piacokért küzdő európai,országok között. A szikra a Balkánon pattant ki, és hamarosan lángba borította a 19. századi Európát.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9631903397
Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:	1999
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kő-Print Nyomdaipari Kft.
Kötés típusa:	kemény papírkötés
Terjedelem:	273
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Magyar / 1789-1918

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA (1849-1867) 15
I. Magyarország az Új Ausztriában 15
1. A megtorlás 15
Leszámolás a szabadságharc katonai és politikai vezetőivel 17
Tisztogatás a papok és a lelkészek soraiban 18
2. A „hetvenmilliós birodalom" ábrándja 19
A centralizálok győzelme 20
Magyarország földarabolása 22
3. Magyarország új közigazgatása 22
4. Az elnyomás gépezete 25
A csendőrség és a rendőrség 26
A „Bach-huszárok" 26
5. Alkotmányosság helyett abszolutizmus 27
A triumfáló császár 29
II. Társadalmi és politikai magatartásformák 30
1. A konzervatív arisztokraták 30
2. A nyelv és a kultúra megtartó ereje 32
3. A passzív ellenállás 34
4. Akik tenni mertek 35
5. A magyar politikai emigráció 37
A „vidini levél" 37
Kossuth kütahyai alkotmányterve 38
Kossuth az Egyesült Államokban 38
III. Abszolutizmus és reform 40
1. Az abszolutizmus kori egyházpolitika 40
2. Az iskolaügy 41
3. A birodalmi piac 43
4. Az új adórendszer és a hitelviszonyok 44
5. A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 40
A paraszti gazdálkodás 49
Úri földeken 50
6. A szállítás, a bányászat és az ipar 52
A szállítás forradalma 52
A bányászat és az ipar 54
IV. A centralizált abszolutizmus válsága 56
I A krími háború és Ausztria 56
2. Katonai vereség - politikai kudarc 57
A magyar garibaldisták 58
3. A birodalom belpolitikai válsága 59
Tiltakozási hullám Magyarországon 60
Széchenyi döblingi munkássága és halála 61
4. A konzervatív alku kudarca 62
Az Októberi Diploma 63
A Februári Pátens 64
5. Az 1861. évi országgyűlés 65
Határozat vagy felirat? 66
A tárgyalások megszakadása 69
V. Népek a hazában 70
1. Magyar járomból német igába? 71
2. Az 1861. évi nemzetiségi törvényjavaslat 73
3. A Dunai Szövetség terve 74
VI. Utak a kiegyezés felé 76
1. A konzervatívok újabb ajánlata 76
2. A kiegyezési szándék erősödése 77
3. Az alkotmányos centralizmus kudarca 79
4. Deák programadása 80
5. Az utolsó esély 82
6. A kiegyezés 84
A porosz-olasz-osztrák háború hatása 85
A kiegyezési tárgyalások fölgyorsulása 86
A „Kasszandra-levél" 87
A koronázás 88
Ausztria „decemberi alkotmánya" 89
MAGYARORSZÁG A DUALISTA MONARCHIÁBAN (1867-1914) 92
I. A kettős Monarchia működése 92
1. A közös ügyek és kezelésük 93
A delegációk 94
A közös minisztertanács 95
2. A közös érdekű ügyek 95
3. A véderőreform 96
4. A csehek föderalista kísérlete 97
II. A Deák-párti kormányok 98
1. Az Andrássy-kormány 98
A magyar-horvát kiegyezés 99
Magyarország és Erdély újraegyesülése 101
2. Alapítási láz és tőzsdekrach 102
3. Pártok és pártprogramok 103
A Szabadelvű Párt megalakulása 105
III. A polgári jogállam felé 106
1. A törvényhozás 107
A főrendiházi reform 108
Az ország háza 108
2. Országgyűlési képviselő-választás 109
A választójogi törvény 109
A választási rendszer 111
Az obstrukció 112
A választások 112
3. Az igazságszolgáltatás reformja 113
4. Az „állam és a megye kiegyezése" 113
5. Polgári szabadságjogok 115
Az emancipációs törvény 116
A nemzetiségi törvény 117
IV. A „boldog békeidők" 119
1. Tisza Kálmán 119
2. Az államháztartás szanálása 120
3. Gazdasági kötélhúzás Ausztriával 121
A jegybank ügye 122
4. Az Egyesült Ellenzék 123
5. A közigazgatási reform továbbvitele 124
6. A jog- és közbiztonság megteremtése 125
A Csemegi-kódex 125
A csendőrség és a fővárosi rendőrség újjászervezése 126
7. Az antiszemita mozgalom veresége 127
8. „Föláldozott" nemzetiségek 129
Horvátországi villongások 130
A szerbek politikai aktivitása 131
A Román Nemzeti Párt 132
A szlovák Matica 133
9. Pártok és választások a nyolcvanas években 134
A Szabadelvű Párt 135
A Mérsékelt Ellenzék 135
A Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt 136
Korai munkásszervezetek 137
V. Külpolitikai útkeresés. Tisza Kálmán bukása 138
1. Osztozkodás a Balkánon 138
2. Bosznia-Hercegovina okkupációja 139
Belpolitikai következmények 140
3. Új szövetségesek 140
4. A „Nagy Véderő Vita" 142
Rudolf trónörökös halála 143
5. Tisza Kálmán miniszterelnök bukása 144
VI. Az oktatási rendszer 145
1. A népiskola 145
2. A gimnázium és a reáliskola 148
A polgári iskola 148
A mezőgazdasági szakoktatás 149
Ipariskolák és kereskedelmi iskolák 149
3. Egyetemekés főiskolák 150
Természettudományos eredmények 151
Nők az egyetemen 153
VII. A gazdasági növekedés megalapozása 153
1. Gazdasági növekedés - birodalmi keretben 153
2. A gazdaságpolitika 155
A vasút 158
Az államháztartás egyensúlyának megteremtése 159
3. A mezőgazdaság alkalmazkodása a piaci viszonyokhoz 162
A szántóföldi termelés 162
Az állattenyésztés 163
4. A gyáripar 165
A könnyűipar élén: az élelmiszeripar 165
A nehézipar 166
VIII. A polgárosodó társadalom 167
1. A társadalom elitcsoportjai 170
Az arisztokrácia 171
Az „úri ezerholdasok" 172
A nagypolgárság 172
2. A magyar középosztály 174
A dzsentri 175
A kispolgárság 177
3. A parasztság 178
Cselédek és napszámosok 181
4. Az ipari munkásság 183
IX. Ünnepek és hétköznapok 185
1. A népi kultúra 185
2. A városiasodás 187
A főváros 188
Tömegközlekedés 189
Világítás, fűtés, ivóvíz és csatornázás 190
Az információáramlás 191
Múzeumok, könyvtárak 192
3. Középosztálybeli mindennapok 193
4. A munkáslakás 194
X. A kulturális élet 195
1. Az irodalom 196
A Nyugat 196
A kávéházak 197
2. A színházak világa 198
A népszínmű 198
Az operett 199
3. A zenei élet 200
A magyar nóta 201
4. A képzőművészet és az építészet 201
A festészet 201
Építészet, belsőépítészet 202
XI. Liberális reformok 203
1. A Szapáry-kormány (1890-1892) 203
Az egyházpolitikai küzdelem kezdete 204
2. Wekerle Sándor, a polgári miniszterelnök (1892-1895) 206
Kossuth Lajos halála 208
A Memorandum-per 209
XII. A belpolitikai válság 210
1. Pártok és pártprogramok 210
A konzervatív liberalizmuskritika 213
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 213
Szocialista, agrárszocialista mozgalmak 214
2. A Millennium 216
3. A Bánffy-kormány (1895-1899) 217
A Bánffy-kormány nemzetiségi politikája 218
Az osztrák-magyar viszony 218
Az új gazdasági kiegyezés buktatói 219
4. Átmeneti nyugalom: a Széli-kormány (1899-1903) 221
A Khuen-Héderváry-kormány (1903. június-november) 224
5. Tisza István első miniszterelnöksége (1903-1905) 226
A „zsebkendőszavazás" 227
Az 1905. évi választások 228
6. Fejérváry Géza báró „darabontkormánya" (1905-1906) 229
A „nemzeti ellenállás" 230
A „magyar válság" 231
A nemzeti koalíció kormányra kerülése 232
7. A koalíciós Wekerle-kormány (1906-1910) 233
Gazdaság- és szociálpolitikai törvénykezés 234
Az elmaradt választójogi reform 235
A nemzetiségi politika 236
A koalíciós kormány válsága 237
XIII. Gazdasági növekedés - társadalmi és szociális feszültségek 239
1. A gazdaság fokozódó teljesítménye 239
2. A belső vándorlás 240
3. A kivándorlás 242
4. A számok súlya 245
Az asszimiláció 246
5. Egyházak Magyarországon 247
6. A nemzetiségek politikai aktivitása 248
XIV. Kiútkeresők a háború előszelében 251
1. Útkeresők Ausztriában és Magyarországon 251
Ferenc Ferdinánd és a „Műhely" 252
Polgári reformerek és polgári radikálisok 254
A magyarországi szociáldemokraták 254
Parasztpártok 255
2. Katonai tömbök, háborús válságok 256
Bosznia-Hercegovina annexiója 257
3. A Nemzeti Munkapárt kormányai 260
A Khuen-Héderváry-kormány (1910-1912) 260
Lukács László kormánya (1912-1913) 261
Tisza István miniszterelnök kormányzati politikája 1914-ig 264
4. A szarajevói merénylet 266
IRODALOMJEGYZÉK 269