Magyarország városai III.

Az ÉGISZ Kiadó 1996-ban Magyarország Városai címmel két kötetben, mintegy 1200 oldalon mutatta be az ország 206 városát, azzal a nem titkolt céllal, hogy az ezredforduló közelében megrajzolt városportrékkal képet adjon a települések, s így az ország - történelmi közegbe ágyazott - gazdasági, kulturális értékeiről, kiaknázatlan lehetőségeiről. A könyv megjelenése óta eltelt négy esztendőben olyan változások mentek végbe az ország, a települések életében, amelyek, ha a megjelent kötetek újraírását nem is, kiegészítésüket feltétlenül indokolják. Az 1989-90-ben bekövetkezett rendszerváltás, a piacgazdaság kialakulása, a tulajdonviszonyok változása, a parlamentáris demokrácia létrehozása, az önkormányzati rendszer kiépítése alapvetően megváltoztatta a társadalmi-gazdasági fejlődés, s ennek keretében az urbanizáció körülményeit. Mindez a települések helyzetének és jövőbeli fejlődési feltételeinek jelentős átértékelődésével, módosulásával is járt. A változások egyik markáns eleme, hogy az önkormányzati rendszer keretei között az eddigieknél gyorsabb és jelentősebb településfejlesztés bontakozott ki. A korábbi növekedésorientált fejlődéssel szemben mindinkább a fejlődés minőségi elemei kerültek előtérbe, mint az infrastruktúra fejlesztése, az építészeti és kulturális értékek megőrzése, a települések közötti harmonikus kapcsolatok elmélyítése. Jórészt ennek is eredménye, hogy a korábbiaknál lényegesen több települést - 1996-óta harmincegyet - nyilvánítottak várossá.

Mutass kevesebbet