Magyarország Vereckétől napjainkig IV.

Magyarország Vereckétől napjainkig. IV. kötet. Magyarország története, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől napjainkig. Negyedik kötet. Tudomány, irodalom, egyházi élet. Budapest, [1929]. Franklin-Társulat (ny.) 406 p. + [2] t. A magyar tudományos, művészeti és politikai élet több, mint száz, korabeli neves személyisége (köztük pl.: Apponyi Albert, Berzeviczy Albert, Cholnoky Jenő, Kállay Miklós, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Klebelsberg Kunó, Herceg Ferenc, Bethlen István) által írt és szerkesztett díszmunka. Az ezeréves magyar nemzet itt, Európa szívében, a világtörténelem egyik legnagyobb csodája. Hogy ez a nemzet, csupa indogermán nép közé beágyazva, faji idegenségével, nyelvének elszigeteltségével, nyugtalan temperamentumával mégis fenn tudta tartani magát ebben az értetlen és gyakran ellenséges embergyűrűben : sőt hogy nem maradt el a világ kulturális versenyében, hogy nem vetette bele magát a szomszédos Kelet primitív és kényelmes kultúrátlanságába, az tehetségének, hivatottságának és kulturális küldetése bölcs felismerésének mindennél fényesebb bizonyítéka. Akkor, mikor őseink megtelepedtek ebben a hazában, amely a világon páratlanul álló természetes határaival ideális emberföldrajzi egységet alkot s kincses földjével, hegyeivel és vizeivel a legmagasabb művelődésre is csodálatosan gazdag lehetőségeket nyújt, - bizonyára nem sejtették még, hogy ez a tejjel-mézzel folyó Kánaán a világtörténelem egyik legveszélyesebb és legfelelősségteljesebb pozíciója lesz. Azzal, hogy itt megtelepedtek, roppant világtörténelmi felelősséget vállaltak : vállalták az őrszem, a várvédő szerepét Európa szüntelenül veszélyeztetett keleti kapujában. Különös sors, hogy egy Keletről ideszakadt nép lesz Európa védelmezője és testőre a Kelet ellen. Azért ennek a keleti eredetnek a tudata nem mosódott el a tizedik századi nagy keresztény asszimiláció sodrában : elevenen élt és él ma is, mikor a magyar kereszténységet már csak egy emberélet választja el ezeréves fennállásának ünnepétől. Valami furcsa és megható nosztalgia sír bennünk a Kelet után : Julián dömés barát 1236-ban az őshaza nyomait kutatja az Urai-hegység és a Kaspi-tó között, és a többi őshazakutató közül elegendő a fanatikus Körösi Csoma Sándorra utalnunk, akinek roppant teljesítménye, rengeteg szenvedése világhírt szerez ennek a tragikus nosztalgiának. Azonban Szent István megértette, hogy a magyarság csak úgy maradhat fenn Európa idegen és ellenséges néptengerében, ha szorosan a kereszténységhez simul. Ez a felismerés biztosította helyünket Európában. Kiadói félbőr sorozatkötésben.

Mutass kevesebbet