Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000 I-III.

Sajátos könyvet tart kezében az Olvasó: forráskiadványt, amely egyszersmind feldolgozás, méghozzá - a szerző szándéka szerint - láthatóvá tett történelem. Ez a szó szoros értelmében vett történelemszemlélet: a tömeges választási adatsorok számítógépes feldolgozásának eredménye. A rendszerváltás következtében lehetővé is, szükségessé is vált a korábban hallgatag választási adatsorok megszólaltatása. Mint minden politikai rendszer, a többpárti versengést megteremtő jelenlegi is keresi történeti előzményeit. Az „elődök" rokon vonásai a jövőnek távlatot, eltérő vonásai a haladás öntudatát adhatják. A parlamenti választásokon nyugvó képviseleti demokrácia nem meríti ki a politikai demokrácia fogalmát (a közvetlen demokráciára, a civil társadalom működésére és a legitim tiltakozási formákra ezúttal csak utalást tehetünk), de annak kiemelt fontosságú, működésének folyamatosságát biztosító eleme. Ennélfogva a parlamenti választások tüzetes vizsgálatának eredményei nemcsak a politikai elitek és a tudományos kutatással hivatásszerűen foglalkozók, hanem a társadalom minden rétege, csoportja, sőt minden egyes állampolgár számára becsesek lehetnek: ismeretük hatékonyabbá teheti a politikai érdekérvényesítést. Az ezredforduló társadalomkutatása minden korábbinál jobban támaszkodik a kvantitatív, számszerűsíthető információkra, s ennek alapján az átlagoktól való eltérés vizsgálatára. A választások eredményeit tehát történeti-statisztikai szempontból úgy is felfoghatjuk, mint a felnőtt lakosság (pontosabban a választásra jogosultak) teljes körében elvégzett a politikai irányultság mérésére irányuló vizsgálatot. A választások eredményei ebben a felfogásban társadalomstatisztikai adatsorokként jelennek meg. A választások fontos sajátossága, hogy ezt a „felmérést" meghatározott időközönként újból és újból elvégzik. Így figyelemmel kísérhetjük a társadalom politikai tagoltságának időbeli alakulását. Köteteink alapján újraépíthető a számokban megjelenő történelem: a települések adataiból a választókerületi eredmények, majd abból a megyei és országos kép. Köteteink is ezzel az induktív módszerrel készültek, közlésük sorrendje azonban más logikát követ. Először az országos képet ismerhetjük meg, ezt követi a választókerületekről készült kötet, a sor az egyes települések adataival zárul. Az első kötet összeállításánál nem kerülhettük meg azt a fontos kihívást sem, amelyet a képiség, a vizuális információ radikális felértékelődése jelent. A térképek feladata a térbeli jellemzők pontos képi bemutatása, hiszen ez a megjelenítési mód szemmel pillanatok alatt átfogható, és rövid idő alatt a részletek és a különbségek is könnyen érthetővé válnak. A közlés szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az a fejlemény sem, hogy a fiatalabb nemzedékek már a televízió, majd a telekommunikáció vizuális kultúráját tekintik mindennaposnak. Mit sem ér egy olyan közlés, amely nem veszi figyelembe olvasóinak kulturális és fogyasztási szokásait. A kötetek összeállításánál igyekeztünk figyelemmel lenni a lehetséges felhasználók különböző igényeire. Kívánatos ezért röviden kitérni arra, kiket tartunk potenciális érdeklődőknek. A leggyakrabban valószínűleg a XX. századi társadalomkutatással hivatásosan foglalkozó történészek, politológusok és szociológusok használják majd. TARTALOM 1. kötet: A választások története és politikai geográfiája 1920-tól választásonként önálló fejezet mutatja be adott időszakban a politikai helyzetet, a jogi szabályozás változásait és a részt vevő pártokat. Jól szerkesztett táblázatok foglalják össze a jelöltállítás, a szavazás és a képviselői mandátumok pártonkénti megoszlását. Rövid ismertetés található a választások utóéletéről, a választási petíciókról és az időközi választásokról is. 156 színes térkép teszi gyorsan átláthatóvá és szemléletessé a meghatározó politikai pártok választási eredményeit. A térképek segítségével jól követhető az ország politikai régióinak változása is. A kötetet részletes szakbibliográfia egészíti ki. 2. kötet: Választókerületi adattár, 1920-2000 A parlament összetétele a választókerületek szavazási eredménye következtében alakul ki. Egy-egy fejezet az adott parlamenti ciklus valamennyi választásának teljes választókerületi adatsorát közli, elkülönítve az egyéni és listás adatokat. Bemutatja a jelöltek pártállását, a szavazási aktivitást, a pártok jelöltjeire leadott voksokat és a mandátumok megoszlását. A táblázatok sora segítséget nyújt nemcsak az általános és pótválasztások, az első és a második forduló eredményeinek nyomon követésében, de tartalmazza az időközi választások adatait is. 3. kötet: A magyarországi települések választási adatai, 1939-2000 A 600 legnagyobb lélekszámú – a magyarországi népesség 85%-nak otthont adó – település választási információi 1939-től, az általános titkos választások bevezetésétől 1947-ig, majd a rendszerváltástól napjainkig találhatóak meg itt egy kötetben. Egy-egy település valamennyi választási adatát egyetlen táblázat foglalja össze. CD-ROM A CD-ROM-on megtalálható a kötetben szereplő teljes térképállomány, a választókerületi adattár és – eltérően a 3., nyomtatott kötettől ­ mind a 3200 magyrországi település teljes választási adatbázisa, s tartalmazza a korszak valamennyi választási törvényét.

Mutass kevesebbet