Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek

Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Szerkesztette: Dr. Barna János. Előszóval ellátta: Dr. Nikelszky Jenő. Budapest, 1929. A Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala (Elek-Nyomda). 407 + [1] p. Előszó: "A jelen munka nem valóságos történelmi monografia, hanem főkép a mai Makónak egyszerű leírása. Nem vindikálja magának tudományos műnek való elismertetését, nincsenek más ambíciói, minthogy hű képét adja a városnak. Szavakkal festi meg ezt a képet, úgy ahogy a jelen kor embere azt látja, de olyan híven, hogy a jövő emberének is világos és pontos fogalma lehet róla. Nem dolgozik tudományos módszerrel, nem gyakorol szigorú kritikát a dolgok és események felett, ezt fentartja a jövő történetíró számára, aki a ma eseményeit a maguk teljességében, összefüggésükben és okozatiságukban mintegy madártávlatból a távoli idők tárgyilagosságával fogja szemlélni. Tehát adattár ez voltaképen a jövő részére, kútfő az eljövendő történetíró számára. Szavakkal rajzolja meg a város képét. De hogy ez a kép világos legyen, nem zárkózik el a mult ismertetése elől sem, mert hiszen a jelen a múlton épül fel, a jelen a múltnak folytatása és sokszor érthetetlen, vagy furcsa volna a jelen, ha a mult törekvéseit, mozgalmait nem ismernők. Amikor a dolgok és események folyamatos ismertetését adja, amikor az intézmények fejlődését elmondja, voltaképen már egy lépést tesz az oknyomozó történetírás felé, de azután többnyire megáll és a krónikás szerénységével megelégszik a tények lerögzítésével. Az utolsó 15 év eseményei, a világháború szörnyűségei, a forradalom és proletárdiktatúra borzalmai, a gazdasági összeomlás, a trianoni önző és lelkiismeretlen bosszúállók végzése, majd a nemzetnek a fejbeütöttségből való lassú felocsudása, magáhoztérése, a gazdasági élet megszilárdulása, majd megint az ország megcsonkítottsága folytán elkerülhetetlenül újra beállott gazdasági depresszió, mindez nem maradhatott hatás nélkül városunk és népünk fejlődésére. Bizonyos, hogy más volna ez a munkában megrajzolt kép, ha a békeidők céltudatos és áldásos munkásságában telt volna el az az utolsó másfél évtized. De a balsors sem volt képes népünk jellemét megrontani, vagy városunkat tönkretenni. Makói polgártársaink megmaradtak becsületes, honszerető, törekvő, higgadt, békés, szorgalmas és vendégszerető népnek, amely zúgolódás nélkül dolgozik és szenved hazájáért. És városunk megmaradt annak a hivalkodásnélküli egyszerű és szerény, de kedves és fejlődő helynek, melyhez nemcsak a benszülöttek ragaszkodnak, hanem melyet az idegenek is megszeretnek és melytől elszakadni mindenkinek fáj, akit a sors innen más vidékre szólít. Hála és köszönet mindazoknak, akik ezen munka megírásában részt vettek! Mi pedig olvassuk azt szeretettel és a jövőbe vetett hittel és bizalommal." (Magyar Városok Monografiája. VI.) Kiadói egészvászon kötés.

Mutass kevesebbet