Mária évei

Részlet az utószóból: "A Mária éveit 1912-ben kezdte közölni a Nyugat folytatásokban, majd a következő évben könyvalakban is kiadta. Ekkor Kaffka már végképp "beérkezett": megírta élete főművét, a Színek és éveket, a hulló dzsentri és a korfordulóba sodort "régi" asszony szomorú és könyörtelen regényét. Új könyve nemcsak azáltal kapcsolódik nagy művéhez, hogy a siker kiváltotta munkakedv szülte, hanem mondanivalójával. is. A Mária évei a múlt után a tragikus kezdetet idézi, s így a két regény az Állomásokkal, mely az új világ győztes asszonyát hivatott felmutatni, voltaképpen trilógiát alkot. Már a Színek és években is feltűnik a jönő nőalakja. A hősnő, az öregedő Pórtelky Magda gyakran emlegeti diplomás lányait. De a róluk festett kép nagyon távoli és elvont: az író nem is dolgozza ki, csupán felvázolja, mint a láttatott világ puszta vonalakba vesző távlatát. Bizonyára tudta, hogy ez új feladat, s már készült az új tablóra. Az új hősnő, Mária a jövő lányai közül való. Felsőbb nőiskolában tanul, diplomát szerez, tanári állást kap, maga keresi a kenyerét, nem függ senkitől, a maga ura. Élete mégis holtvágányra fut, ahol a veszteglés várja, vagy a semmibe lódító halálos ütközés. Ő az utóbbit választja: önmaga vet véget kínlódásainak. Ha tehát Pórtelky Magda lányainak biztató sorsa a fejlődés logikáját sejtette, akkor Mária történetének tanúsága szerint ez a logika valahol megtört. Hol, miért? A regényből kétféle válasz olvasható ki."

Mutass kevesebbet