Maszk

Szeretem Koontz könyveit, de ez nem lett a kedvencem. Sokáig zavaros volt a történet, hogy ki kicsoda és miért teszi, amit tesz. A főszereplő házaspárt viszont kedveltem és szurkoltam nekik, hogy sikerüljön az örökbefogadási procedúrájuk. A könyv vége viszont egyértelműen nem tetszett. Értem én, hogy nyitva hagyja, hogy rám bízza, én hogy gondolom a befejezést, de nekem ez így olyannak tűnt, mintha elfelejtette volna megírni az utolsó pár oldalt

Igen érdekes elképzelés a reinkarnációról. A cselekmény nagyon logikusan felépített volt és így a hirtelen befejezés briliánsra sikeredett. Akartad volna még tovább olvasni, de rádöbbentél, hogy vége. És a lemaradt zárójelenet az olvasó fejében született meg. A szereplők átlagosan lettek megformálva, semmi kiugró, semmi különleges. Nem úgy, mint a feszültség! Lapról lapra fokozódott, magával ragadott. A szereplők szimplasága ezerszeresen ellensúlyozva lett így. Zseniális! A történet különösebben nem tetszett, de ahogyan találva lett, az nagyon!