Részlet:
Mattioni Eszter művészete - sokak szerint - a hagyományokat képviseli, azt az alkotó módszert, amelyik az antik görögség örökségéből táplálkozott több mint kétezer éven át, magába olvasztva a távolabbi vidékekről jövő hatásokat. Ez a fajta szemlélet és gyakorlat nem azonos Bernáth Aurél természetelvűségével, mert az értékek őrzése mellett a gyarapodás, változás, fejődés is legközvetlenebb sajátságai közé tartozik. A kifejezés, megnyilatkozás eszközeinek bővülése viszont a nélkülözhetetlen szakmai alapokra épül, s ez nemcsak bizonyos iskolák, irányzatok, áramlatok vívmányainak ismeretét feltételezi, de egyetemes tájékozottságot igényel a jelek, jelrendszerek átvitt értelmű együttesében, ugyanakkor a képzőművészeti közlés egyezményes nyelvezetének alkalmazását is jelenti. Mattioni Eszter biztos rajztudás birtokában hajtja végre programját, ő is Piero della Francesca-tól, Velázquez-től, Rudnaytól tanulta a vizuális kommunikálás ábécéjét, nyelvtanát, a maga módján ekként csatlakozott a láttatás útján érvelőkhöz. Műveiből egyúttal az az egyéni vonás se hiányzik, amit divatos szóval önmegvalósításnak neveznek, mert biztos ábrázol készséget hajlamainak, meggyőződésének megfelelően veszi igénybe művei kialakításakor. Előadásmódja ezért azután túllépi a még oly korlátozatlanul értelmezett természetelvűséget, színérzékével, képszerkesztő biztonságával új összefüggésbe hozza a látványt és az élményt, az emléket és az elképzelést, a témát és a hangulatot.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről
Örülök, hogy megtaláltam.