A modern közgazdaságtan története

Name: A modern közgazdaságtan története
Price: 1300.00 HUF
Availability: InStock
Author: Dr. Mátyás Antal
ISBN: 9639215171

Dr. Mátyás Antal - A modern közgazdaságtan története, Budapest 1999 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 300 Ft

2 000 Ft

35%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

Előzéklapján firka.

hűségpont

Hogy működik az alku?

Az olvasó áttekintheti a modern közgazdasági gondolkodás fejlődését az 1870-es évek marginális forradalmától az újabb mikroökonómiai felfogásokig. A könyv szinte a teljesség igényével íródott, bemutat minden lényeges áramlatot, jelentősebb gondolatkört. A jobb megértést segítendő, az újabb elméleteket az előzőek bírálata nyomán mutatja be, ezzel egységes egészbe ágyazva a közgazdasági gondolkodás fejlődéstörténetét. Böhm-Bawerk, Walras, Alfred Marshall elméleteivel indul a kötet, majd a határtermelékenységi elméletet járja körül. Az átalakulás egyensúlyi elméleteit olyan nevek fémjelzik, mint Hicks, Edgeworth, Pareto és Leontieff. Ezek után a piaci formák modern elméleteiről, elsősorban a monopólium sajátosságairól esik szó. Majd az időtényező, illetve a pénz szerepének vizsgálatára kerül sor. Szó esik a neoklasszikus konjunktúra-modellekről, majd Cobb-Douglas segítségével az ökonometriába is betekintést nyerhetünk. A keynesi elméletek elemzése előtt az intézményi iskola, majd a gazdasági növekedés, befejezésül a mai közgazdaságtan vizsgálata következik a Phillips-doktrínától a legújabb mikroökonómiai tételekig és ezek bírálatáig. A kötet végén névmutató segíti az eligazodást és a kutatáscélú felhasználást.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9639215171
Kiadó:	Aula Kiadó Kft.
Kiadás éve:	1999
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Jász Nyomda és Kiadó Kft.
Kötés típusa:	kemény papír
Terjedelem:	671
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.50 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

1. AZ 1870-ES ÉVEK MARGINALISTA FORRADALMA 13
1.1. Általános jellemzés 13
1.2. Az osztrák iskola 16
1.2.1. Általános jellemzés 16
1.2.2. A javak osztályozása 18
1.2.3. Az értékelmélet 18
1.2.4. A csere létrejötte 19
1.2.5. A termelési folyamat létrejötte. A tőkeelmélet 20
1.2.6. A termelési költségek értelmezése 22
1.2.7. A költségtörvény szabályozza a termelést 23
1.2.8. Böhm-Bawerk kamatelmélete 25
1.2.9. Böhm-Bawerk árelmélete 28
1.2.10. Wieser elmélete az árszínvonal kialakulásáról 31
1.2.11. A Böhm-Bawerk-féle termelési átlagperiódus 32
1.2.12. Az osztrák iskola hatása Magyarországon 34
1.2.12.1. Prominens magyar közgazdák szerint az osztrák
iskola a határhaszon-elmélet igazi képviselője 34
1.2.12.2. A prominens magyar közgazdák egy része az
osztrák iskola tanításaiból csak egyes elemeket
vesz át 37
1.2.12.3. Az osztrák iskola elméleti alapjain álló magyar
közgazdák nézetei 39
1.2.12.4. Összefoglaló 46
1.3. Jevons kísérlete az egyensúlyi cserearány meghatározására a
határhaszon segítségével 46
1.4. Walras általános egyensúlyi modellje 50
1.4.1. Az elmélet kifejtése 50
1.4.2. A walrasi modell főbb sajátosságai 58
1.4.3. Viták a Walras-modell körül 60
2. Alfréd Marshall, a cambridge-i iskola megalapítója. Szintézisre való
törekvés a határhaszon-elmélet és a klasszikusok tanítása között 62
2.1. Általános jellemzés 62
2.2. Marshall módszere 62
2.3. A Marshall-féle árelmélet 64
2.3.1. A kereslet elemzése Marshallnál 65
2.3.2. A kereslet árrugalmassága 70
2.3.3. A kínálat elemzése 72
2.3.4. Sajátos oksági összefüggés Marshall árelméletében 78
2.4. A piacok kapcsolata Marshallnál 79
2.5. A jóléti közgazdaságtan elemei Marshallnál 81
3. A TERMELÉS MODERN ELMÉLETÉNEK A MEGALAPOZÁSA 84
3.1. A határtermelékenységi elmélet 84
3.1.1. Általános jellemzés. A kérdés tudománytörténeti
megközelítése 84
3.1.2. Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett 91
3.1.3. A hozadéki szférák elhatárolódása 95
3.1.4. A skálahozadék 99
3.1.5. Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett,
véges számú termelési eljárás, és eljárásonként merev
tőke-munka arány esetén 103
3.2. A határtermelékenységi elmélet mint jövedelemelosztási elmélet 106
3.3. A határtermelékenységi elmélet bírálata 108
3.3.1. A határtermelékenységi elméletre épülő
jövedelemelosztási elmélettel kapcsolatos problémák 108
3.3.2. A profit problémája a határtermelékenységi elven nyugvó
jövedelemelosztási elméletben 115
3.3.3. A cambridge-i közgazdák támadása a
határtermelékenységi elmélet ellen 121
4. AZ ÁRALAKULÁS EGYENSÚLYI ELMÉLETÉNEK
TOVÁBBFEJLŐDÉSE 125
4.1. A szubjektív értékelmélet átalakulása a racionális választás
logikájává 125
4.2. Miért kellett a keresleti görbét a határhaszon-elv helyett a
közömbösségi görbék rendszerére építeni 129
4.2.1. Edgeworth és Pareto hozzájárulása 129
4.2.2. Hicks hozzájárulása az elmélet továbbfejlődéséhez 134
4.2.2.1. A közömbösségi görbék rendszerének főbb
tulajdonságai 134
4.2.2.2. A fogyasztó számára optimális
jószágkombináció megállapítása 137
4.2.2.3. A jövedelem-fogyasztási görbe 140
4.2.2.4. Az ár-fogyasztási görbe. Kísérlet a keresleti
görbe levezetésére a közömbösségi görbék
rendszere révén 142
4.2.2.5. Az árváltozás kettős hatása. Elválasztásuk a
koordináta-rendszeren keresztül 143
4.2.2.6. A Giffen-javak keresleti görbéje 145
4.2.3. A közömbösségi görbék rendszerének bírálata 146
4.2.4. A kinyilvánított preferencia-eljárás 150
4.2.4.1. Néhány megjegyzés a kinyilvánított preferencia
eljáráshoz 154
4.3. A kínálati oldal elemzésének a továbbfejlődése 155
4.3.1. Kialakul a tényezők optimális kombinációjának, az
optimális termelési eljárás kiválasztásának elmélete 155
4.3.2. Néhány megjegyzés a folyamatos helyettesítésen felépülő
isoquant-görbék rendszerével kapcsolatban 163
4.3.3. A helyettesítés rugalmassága 165
4.3.4. A Leontief-féle termelési függvény 169
4.3.5. A költségfüggvény 174
4.3.5.1. Általános jellemzés 174
4.3.5.2. Rövid időszakú költségfüggvény folyamatos
helyettesítéskor 175
4.3.5.3. A termékmennyiségre jutó állandó költség
függése a termelés volumenétől 176
4.3.5.4. Az össz-változóköltség függése a termelés
volumenétől 176
4.3.5.5. Az átlag-változóköltség függése a termelés
volumenétől 178
4.3.5.6. A darabköltség függése a termelés volumenétől 179
4.3.6. Költségfüggvény a Leontief-féle termelési függvény
alapján 181
4.3.7. A termelési lehetőségek görbéje, a transzformációs görbe 183
4.3.8. Hosszú távú költségfüggvény, az iparági egyensúly
feltétele, a tényezők járadékának a magyarázata 186
4.3.9. A tiszta verseny paretói optimum-helyzetet teremt mind
a fogyasztásban, mind a termelésben. A csúcsoptimum. A
kérdés körül folyó viták 189
4.3.10. Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának
bírálata 204
5. A PIACI FORMÁK MODERN ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA 209
5.1. Bevezetés 209
5.2. Ármeghatározás monopólium esetén 212
5.3. A monopólium és a tiszta verseny közötti néhány 215
5.4. A monopszónia Robinson-féle értelmezése 219
5.5. A monopolista árrétegződés 220
5.6. A monopolista verseny elmélete Chamberlinnél 220
5.6.1. Bevezető 220
5.6.2. Az áregyensúly feltétele 221
5.6.3. A termékegyensúly feltétele 224
5.6.4. Az egyensúly feltétele az eladási költségekkel folytatott
manipuláció esetén 225
5.6.5. A piaci egyensúly problémái duopólium esetén 227
5.7. Monopolelemek jelenlétekor nem érvényesek a tiszta verseny
hatékonysági kritériumai 238
6. AZ IDŐTÉNYEZŐ FIGYELEMBEVÉTELE A KÖZGAZDASÁGI
VIZSGÁLÓDÁS SORÁN 240
6.1. Általános jellemzés 240
6.2. A késedelmes felzárkózás problémáinak a vizsgálata
a pókhálótétellel 247
6.3. Perióduselemzés a svéd közgazdáknál. A várakozások szerepe 255
6.4. A várakozások rugalmassága Hicksnél 257
6.5.A stock és flovv változók, valamint a stock és a flow egyensúly Hicksnél 260
7. AZ ÁRSZÍNVONAL MEGHATÁROZÁSA. KÍSÉRLETEK A PÉNZ
BEILLESZTÉSÉRE AZ EGYENSÚLYI ELMÉLETBE 263
7.1. Bevezetés 263
7.2. Az árszínvonal meghatározása Irving Fishernél 263
7.2.1. Az elmélet kifejtése 263
7.2.2. Bírálat p 265
7.3. A pénztári egyensúly elmélete 266
7.3.1. Az elmélet kifejtése 266
7.3.2. Az elmélet bírálata 272
7.4. Wicksell magyarázata az árszínvonal alakulásáról 273
8. NEOKLASSZIKUS KONJUNKTÚRA-MODELLEK 277
8.1. Bevezetés 277
8.2. Aftalion konjunktúraelmélete 277
8.3. Wicksell konjunktúraelmélete 280
8.4. Hayek konjunktúraelmélete 288
8.5. Schumpeter konjunktúraelmélete 293
8.6. Értékelés 294
9. NÉHÁNY ÖKONOMETRIAI KUTATÁS 297
9.1. Általános jellemzés 297
9.2. Ragnar Frisch kísérlete a pénz határhasznának megragadására 299
9.3. Kísérlet a makroökonómiai termelési függvény ökonometriai
levezetésére 302
9.3.1. A Cobb-Doualas-féle termelési függvény 302
9.3.2. A Cobb-Douglas-féle termelési függvény értékelése 308
9.3.3. Kísérlet a helyettesítés rugalmasságának ökonometriai
kiszámítására. A CES függvény 311
10. A GAZDASÁGI FOLYAMATOK TÖRTÉNELMI LEFOLYÁSÁNAK
ÉS AZ INTÉZMÉNYEK GAZDASÁGI ÉLETRE GYAKOROLT
HATÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELE EGYES KÖZGAZDASÁGI
IRÁNYZATOKNÁL 316
10.1. Bevezetés 316
10.2. A német történelmi iskola 317
10.3. A társadalomjogi iskola álláspontja 323
10.4. Eucken kísérlete, hogy a „nagy antinómiát" a gazdasági jelenségek
történelmi és logikai megközelítése között feloldja 325
10.5. Az amerikai institucionalizmus 328
10.5.1. Veblen 328
10.5.2. Galbraith 333
10.5.3. A hagyományos közgazdaságtan bírálata és kutatási
körének kiszélesítése az új intézményi iskola képviselőinél 341
11. A HAGYOMÁNYOS KÖZGAZDASÁGTAN OSZTRÁK
ALTERNATÍVÁJA: AZ ÚJ OSZTRÁK ISKOLA 361
11.1. Általános jellemzés 361
11.2. Ludwig von Mises (1881-1973), az új osztrák iskola atyja 362
11.3. Friedrich von Hayek (1899-1992) hozzájárulása az új osztrák
iskola tanításaihoz 368
11.4. Az új osztrák iskola felfogásának tükröződése I. M. Kirznernél
(1930-) 372
12. A KEYNESI FORDULAT A KÖZGAZDASÁGTANBAN 377
12.1. Bevezetés 377
12.2. A neoklasszikus közgazdaságtan Keynes által bírált két alaptétele 383
12.3. A foglalkoztatás keynesi elméletének körvonalai 385
12.4. Az összkereslet keynesi elmélete 390
12.4.1. A fogyasztási kereslet 390
12.4.2. Kísérletek a rövid és a hosszú távú fogyasztási funkció
összeegyeztetésére 393
12.4.3. A beruházás 395
12.5. A nemzeti jövedelem, illetve a foglalkoztatás egyensúlyi
szintjének meghatározása 400
12.5.1. A keynesi megoldás számbeli példáin, illetve a
koordináta-rendszer révén való illusztrálása 400
12.5.2. A megtakarítás és a beruházás viszonyának
neoklasszikusokétól eltérő ábrázolása 401
12.5.3. A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyának
megvalósulása a multiplikátor-hatáson keresztül 407
12.5.4. Az euklideszi és a nem euklideszi közgazdaságtan néhány
különbsége 413
12.6. Keynes pénz- és kamatelmélete 413
] 2.7. A pénzkereslet postkeynesi mikroelmélete 424
12.8. Miként kívánta Hicks és Hansen Keynes kamatelméletét bírálva a
kamatlábat és a nemzeti jövedelmet az IS és LM görbék
segítségével szimultán meghatározni 427
12.9. A kölcsönözhető alapok elmélete, mint a keynesi- és a
neoklasszikus kamatelmélet szintézise 434
12.10. A munkapiac ábrázolása Keynesnél 436
12.11.Miként igyekezett Kaldor a határtermelékenységi elmélettel
szemben, a keynesi elméleti alapokon jövedelemelosztási
elméletet létrehozni 441
12.12.Pasinetti módosítja Kaldor jövedelemelosztási elméletét. A
Pasinetti-féle paradoxon 446
13. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELMÉLETEI 449
13.1. Bevezetés 449
13.2. A keynesi elméleti alapokon felépülő növekedési modellek 451
13.2.1. Általános jellemzés 451
13.2.2. Az akcelerátorhatás 453
13.2.3. Domar növekedési elmélete 460
13.2.3.1. Az elmélet kifejtése 460
13.2.3.2. Bírálat 462
13.2.4. Harrod növekedési elmélete 464
13.2.4.1. A növekedés egyensúlyi, Gw üteme 464
13.2.4.2. A növekedés G és G üteme 469
13.2.4.3. Bíráló megjegyzések Harrod növekedési
modelljével kapcsolatban 472
13.2.5. Hicks konjunktúraelmélete 475
13.2.5.1. Az állandó ütemű növekedés hicksi modellje 475
13.2.5.2. Az újratermelés ciklikus alakulásának
magyarázata 481
13.2.5.3. Hicks konjunktúraelméletének bírálata 488
13.3. A neoklasszikus növekedési elmélet 490
13.3.1. Általános jellemzés. A növekedés ütemét befolyásoló
tényezők 490
13.3.2. Solow kísérlete, hogy az egy főre jutó termelés növekedési
ütemét két komponensre vezesse vissza, és statisztikai
úton aggregát termelési függvényt szerkesszen 496
13.3.3. Az aranykori növekedés 500
13.3.4. Az optimális beruházási hányad, a felhalmozás
aranyszabálya 504
13.3.5. Megtestesült technikai haladás és az évjáratmodell 512
13.3.6. Az indukált technikai haladás elmélete, mint az egyensúlyi
növekedés alternatív neoklasszikus teóriája 516
13.3.6.1. Az elmélet kifejtése 516
13.3.6.2. Az elmélet értékelése 526
13.3.7. A technikai haladás ütemének endogén változóként való
kezelése 529
13.3.8. Bíráló megjegyzések a neoklasszikus növekedési
elmélettel kapcsolatban 531
13.4. Kaldor növekedési elmélete 538
13.4.1. Az elmélet kifejtése 538
13.4.2. Kritikai megjegyzések Kaldor növekedési modelljével
kapcsolatban 547
14. AZ INFLÁCIÓ ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG PROBLÉMÁINAK
TÜKRÖZŐDÉSE A MAI KÖZGAZDASÁGI IRODALOMBAN 551
14.1. A Phillips-görbe doktrína 551
14.1.1. Az elmélet kifejtése 551
14.1.2. Kritikai megjegyzések 555
14.1.3. A Phillips-görbe továbbfejlődése Lipseynél,
Samuelsonnál, Solownál, Dornbuschnál, Fischernél 557
14.2. A monetáris ellenforradalom 560
14.2.1. A keynesiánus irányzat visszaszorulásának történelmi
háttere 560
14.2.2. A monetarizmus megerősödése s főbb jellemzői 561
14.2.3. A monetaristák a stabilizációs politika ellen 563
14.2.3.1. A tiszta költségvetési politika körüli viták 565
14.2.3.2. A tiszta monetáris politika. A portfoliómanagement folyamata 568
14.2.4. A nominális nemzeti jövedelem egyensúlyi növekedési
ütemének meghatározása Friedmannél 570
14.2.4.1. A nem anticipált infláció hatása 572
14.2.5. A monetarizmus sajátos ága, az új mikroökonómia 576
14.2.5.1. A keresési modell (search model) 576
14.2.5.2. Bíráló megjegyzések 579
14.2.6. A Friedman általjavasolt monetáris politika 583
14.2.7. Az új klasszikus makroökonómia 584
14.2.8. A monetarizmus főbb jellemző vonásai: összefoglalás 589
14.2.8.1. A magánszektor stabilitásának az elve 589
14.2.8.2. A mennyiségi pénzelmélet 589
14.2.8.3. A stock-változóknak van domináns szerepük a
flow változókkal szemben 591
14.2.8.4. A monetáris tanítások egy inflációs gazdaság
sajátosságait tükrözik 593
14.3. A mennyiségi pénzelmélet sajátos változata Don Patinkinnél 595
14.4. A költséginfláció elmélete 605
14.5. A tiszta költségvetési politika eredményességét bizonyító, nem
monetáris jellegű „rock bottom" modell 610
14.5.1. Bevezető 610
14.5.2. A kormányzati kiadások hatása pénzkibocsátás révén történő finanszírozás esetén 611
14.5.3. A kormányzati kiadások hatása kötvénykibocsátás révén történő finanszírozás esetén 613
14.6. Brunner-Meltzer sajátos monetáris modellje, amelynek
mondanivalója több tekintetben ellentétbe kerül a hagyományos monetáris állásponttal 620
14.6.1. A tiszta monetáris politika hatásának ábrázolása a nyílt piaci vételek során 621
14.6.2. Miként hat a Brunner-Meltzer-féle modellben a tiszta költségvetési politika a gazdasági folyamatokra 624
14.7. A neokeynesiánus álláspont 630
14.7.1. Általános jellemzés 630
14.7.2. Tobin nézetei a monetáris és a költségvetési politika hatásáról 632
14.7.3. A Modigliani-Ando modell 638
14.8. Az úgynevezett nem walrasi modell, a vagy az egyensúlyi modell adagolás mellett 640
14.8.1. A piac meg nem tisztulásának a paradigmája 640
14.8.2. Disequilibrium-modell vagy egyensúlyi modell adagolás mellett 644
14.8.3. Bírálat 648
14.9. Az újabb új mikroökonómia. A piac szerződési elmélete 651
14.9.1. Az A-B-G modell 651
14.9.2. Okun modellje 652
14.9.3. Az újabb új mikroökonómia sajátos megállapításai 654
14.9.4. Bírálat 655
15. VISSZATEKINTÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 658
NÉVMUTATÓ 664