Max Planck válogatott írásai

A Principia Philosophiae Naturalis sorozat első kötete Newtonnak, a klasszikus fizika megalapítójának természetfilozófiai szempontból fontos írásait tartalmazta, e második kötetet pedig annak a fizikusnak szenteljük, aki az első lépéseket tette meg a modern fizika irányába. Max Planck mindig is a legáltalánosabb fizikai elvek területén kívánt dolgozni, és ez automatikusan közel vitte őt a természetfilozófiai, ismeretelméleti problémákhoz. Élete második felének előadásaiban - a tudomány módszertanával kapcsolatos széleskörű tapasztalatai birtokában - gyakran foglalkozott ilyen kérdésekkel. Véleménye azért is érdekes lehet, mert klasszikus műveltségű, konzervatív beállítottságú emberként érkezett el egy olyan ponthoz, ahol felül kellett vizsgálnia minden korábbi álláspontját, és csak kutatói lelkiismeretének, tisztességének, következetességének köszönhetjük, hogy nem könnyen ugyan, de képes volt eljutni egy gyökeresen új, teljesen más világhoz. Thomas Kuhn kifejezését használva úgy fogalmazhatnánk, hogy paradigmák határán állt. Ebben a minőségében - valószínűleg alapvetően eltérő személyiségük ellenére - csak az arisztoteliánus és a mechanikai természetfilozófia között manőverező Galileihez hasonlítható. Mielőtt rátérnénk természetfilozófiai jelentőségű írásaira, a jobb tájékozódás kedvéért vázoljuk szerzőnk korát, életét és munkásságát. Planck élete a XIX. század közepének Németországában kezdődik, egy évtizeddel a forradalmi 48-as év után. Ez az egységes német nemzetállam kifejlődésének és a német ipari forradalomnak a kora. A Planck születése előtti és utáni évtizedben a gyárak méretei - különösen a porosz vas- és acéliparban - egyre nőnek, a vasúti hálózat hossza és a kereskedelmi forgalom megtöbbszöröződik. Mindeközben a bel- és külpolitika rendkívül mozgalmas: háború az olaszok ellen; alkotmánykonfliktus; Bismarck kancellári kinevezése; Poroszország háborúja a dánok ellen Schleswigértés Holsteinért - így Kielért, Planck szülővárosáért is - osztrák segítséggel, majd háború az osztrákok ellen; a pénznemek és mértékrendszerek egységesítése; a piac, a közlekedés és a pénzügyek szabadságának megvalósítása; háború a franciák ellen. Az újjáalakuló politikai rend - az egységes Németország - sem hozott azonban nyugalmat. A gazdasági fejlődés ugyanis világszerte egyre gyakrabban megjelenő válságokkal járt. A németországi válságok természetesen nem hagyják érintetlenül a politikai és kulturális életet sem. Planck kamaszkorát például végigkísérte a "Kulturkampf", amelynek során létrejött az állami közoktatás, szétvált a politikai és a vallási szféra.

Mutass kevesebbet