Médiaszabályozás

Name: Médiaszabályozás
Price: 674.00 HUF
Availability: InStock
Author: Gálik Mihály
ISBN: 9632248600

Gálik Mihály, Polyák Gábor - Médiaszabályozás, Budapest 2005 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

674 Ft

1 500 Ft

55%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

Kötéstábla / borítója kopott

hűségpont

Hogy működik az alku?

„Közszolgálatiság", „gyűlöletbeszéd", „kiegyensúlyozottság", „rágalmazás", „digitális forradalom", „konvergencia" - kiragadott fogalmak a médiáról (a médiában) folyó közbeszédből. A könyv szerzői arra törekszenek, hogy megvilágítsák - többek között - e fogalmak tartalmát, és végső soron átfogó képet adjanak a média szabályozásáról, érintve a média működését meghatározó társadalmi környezet legfontosabb elemeit is. Az infokommunikációs technológiák viharos gyorsaságú fejlődése közepette, valamint a médiát körülvevő, napról napra változó társadalmi és politikai közegben egy ilyen összefoglaló mű aligha lehet több, mint pillanatfelvétel. A szerzők szándéka ezzel együtt egy olyan elemzési keret kialakítása volt, amely a média folyamatos átalakulása és az azt érintő egyes részletszabályok változása mellett is szilárd alapokat szolgáltat a könyv szűkebben vett tárgya, a médiaszabályozás áttekintéséhez. A szerzők a nyomtatott sajtóval, a hagyományos elektronikus médiával, valamint a digitális és/vagy hálózati médiával kapcsolatos szabályozási kérdéseket azok jellege, belső tartalma szerint mutatják be, szakítva azzal a korábban megszokott tárgyalásmóddal, amely az egyes médiumok és az egyes jogágak elkülönülését vette alapul. A médiaszabályozás társadalmi, alkotmányos és nemzetközi jogi alapjainak bemutatását a médiatartalom, a médiapiac és a média-infrastruktúra szabályozásának ismertetése követi, s a könyv egy, a szabályozás fejlődési irányzatait felvillantó résszel zárul. Az egyes fejezetekben a jogszabályok mellett ott találhatók azok a jellemző külföldi példák és hazai jogesetek, amelyek egyrészt megkönnyítik a megértést, másrészt pedig érzékeltetik is a médiaszabályozás összetett, színes világát. A könyv elsődleges célja, hogy tankönyvként szolgáljon a kommunikációs és jogi felsőoktatásban. Mindemellett úgy gondoljuk, hogy az érdekeltek köre szélesebb a főiskolákon és egyetemeken tanuló hallgatóknál, s ezért jó szívvel ajánljuk a könyvet annak a nagyközönségnek, amelyhez a média maga mindig is szólni kívánt.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632248600
Sorozatcím:	KJK-Kerszöv Kiadványok
Kiadó:	KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás éve:	2005
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	ETO-Print Nyomda
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	434
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Jog, Törvény / Társadalomtudomány / Kommunikáció / Televízió, Média

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. rész
A médiaszabályozás alapjai
I. fejezet
A médiaszabályozás tartalma és társadalmi közege (Gálik Mihály) 17
1. A kommunikáció és a média fogalmáról 17
2. A média a társadalomban, a média és a hatalom viszonya 19
3. A médiapolitika, a médiaszabályozás és a médiajog fogalmáról 23
4. A médiaszabályozás szükségessége, indokai 28
5. A médiaszabályozás osztályozási szempontjai 32
6. A médiaszabályozás hatálya 33
7. A médiaszabályozás állami intézményi rendszere működtetésének
gyakorlati kérdései 35
8. Az állami szabályozás modelljei, az állam mint közvetlen
médiapiaci szereplő 37
9. Az önszabályozás és a társszabályozás rendszeréről 40
Irodalom 45
II. fejezet
A kommunikációs jogok (Polyák Gábor) 48
11. 1. Az alapvető jogok 48
1. Az alapvető jogok funkciója és rendszere 48
2. Az emberi jogok nemzetközi védelme 49
3. Az alapvető jogok a hazai jogrendszerben 51
Irodalom 53
11. 2. A véleménynyilvánítás szabadsága 54
1. A véleményszabadság tartalma 54
2. A véleménynyilvánítás szabadsága és a kommunikációs alapjogok 56
3. A véleményszabadság funkciói és igazolása 57
4. A véleménynyilvánítás szabadságának alanya 58
5. A véleményszabadság korlátozása 59
5.1. A korlátozás szükségessége és arányossága 60
5.2. A véleményszabadságot korlátozó érdekek és értékek 64
Irodalom 65
11. 3. Sajtószabadság 66
1. A sajtószabadság a kommunikációs jogok körében 66
1.1. A médiumok szabályozást befolyásoló jellemzői 67
1.1.1. Az erőforrások szűkössége 67
1.1.2. A média hatása a közönségre 69
1.2. A médiarendszer kialakítása 71
2. A sajtószabadság alanya 73
2.1. A sajtószabadság alanyainak köre 73
2.2. Az újságíró jogállása 76
2.3. Felelősségi kérdések 77
3. A sajtószabadság tartalma 80
3.1. Az alapítás szabadsága 80
3.2. Szerkesztési szabadság 81
3.3. A cenzúra tilalma 82
Irodalom 85
II. 4. Az információszabadság 86
1. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok 87
2. Az információszabadság gyakorlása 88
2.1. A közérdekű adat igénylése 89
2.2. A közérdekű adatot kezelő szerv közzétételi kötelezettsége 90
2.3. Elektronikus információszabadság 90
2.4. A közérdekű adattal való visszaélés 92
3. Az információszabadság korlátai 93
3.1. Az államtitok és a szolgálati titok 93
3.2. Döntés megalapozását szolgáló adat 96
3.3. Üzleti titkok 96
3.4. Személyes adatok 98
4. Bűnügyi és igazságügyi tájékoztatás 99
Irodalom 100
III. fejedet
A média nemzetközi szabályozása (Polyák Gábor) 101
III. 1. A média a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében 101
1. Az audiovizuális szolgáltatások nemzetközi kereskedelme 101
2. A GATS és az audiovizuális szolgáltatások 102
2.1. A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizálása 102
2.2. A legnagyobb kedvezmény elve 103
2.3. Piacra jutás és nemzeti elbánás 104
2.4. A szabályozás jövője 105
Irodalom 105
III. 2. Az Európa Tanács médiapolitikája 106
1. Az Európa Tanács önálló médiapolitikájának megszületése
és szervezeti keretei 106
2. Konzultációs, támogatási és szabályozási eszközök 108
3. A médiapolitika területei az 1990-es évektől 109
3.1. A közép- és kelet-európai országok médiarendszereinek
átalakulása 109
3.2. Digitalizáció, információs társadalom 109
3.3. A médiapolitika további területei 111
Irodalom 111
III. 3. Az Európai Unió audiovizuális politikája 112
1. A közösségi audiovizuális politika 112
2. Az audiovizuális politika fejlődése 113
2.1. A média, mint integrációpolitikai eszköz 113
2.2. Egységes európai médiapiac 114
2.2.1. A televíziós irányelv megszületése 114
2.2.2. „Globális audiovizuális politika" 115
2.3. Digitális média 116
2.3.1. Információs társadalom, digitalizáció, konvergencia 116
2.3.2. A digitális korszak audiovizuális politikájának
megalapozása 118
2.3.3. Jogalkotási folyamatok 120
3. A közösségi médiaszabályozás alapjai 121
3.1. Az Európai Unió kultúrpolitikai hatáskörei 121
3.2. A média és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 122
3.2.1. A média mint szolgáltatás 122
3.2.2. A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása 123
3.2.2.1. Diszkriminatív korlátozás 123
3.2.2.2. Nem diszkriminatív korlátozás 124
3.2.3. Véleményszabadság és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 126
Irodalom 127
III. 4. A médiaszabályozás közös európai forrásai 128
1. A televíziós műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató 128
2. A műsorszolgáltatások szabad áramlása 129
2.1. A tagállamok kötelezettségei 129
2.2. A joghatóság szabályozása 130
3. Műsortartalmi és műsorszerkezeti szabályozás 131
4. Az irányelv és az egyezmény végrehajtása 132
11. rész
Tartalomszabályozás (Polyák Gábor)
I. fejezet
A közösségi érdekek védelme 135
I. 1. Egyes társadalmi csoportok és a társadalom egészének védelme 135
1. A gyűlöletbeszéd
1.1. A szabályozás alapjai 135
1.2. A gyűlöletbeszéd nemzetközi szabályozása 137
1.3. A gyűlöletbeszéd szabályozása a hazai jogban 139
1.3.1. Közösség elleni izgatás 140
1.3.2. Nemzeti jelkép megsértése 143
1.3.3. Önkényuralmi jelképek használata 144
1.3.4. A gyűlöletbeszéd médiajogi jogkövetkezményei 146
2. A köznyugalom elleni egyéb bűncselekmények 148
3. A kisebbségek médiához való hozzáférésének előmozdítása 149
Irodalom 151
I. 2. A gyermekek védelme 153
1. A szabályozás alapja és irányai 153
2. Jogellenes és ártalmas tartalmak 154
3. A kiskorúak fejlődésére ártalmas tartalmak szabályozása 155
3.1. Szabályozás az Európai Unióban 156
3.2. Hazai szabályozás 157
4. Jogon kívüli eszközök 161
5. A gyermekeknek szóló tartalmak támogatása 164
Irodalom 165
1. 3. Kulturális sokszínűség 166
1. Európai és eredetileg magyar nyelven készített művek 166
2. Független előállítótól beszerzett művek 168
3. Hozzáférés a társadalom számára nagy jelentőségű eseményekhez 169
4. A kulturális értékek megőrzése 171
Irodalom 173
1. 4. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 174
1. A szabályozás alapja és modelljei 174
2. A kiegyensúlyozottság követelménye a magyar szabályozásban 176
2.1. A Panaszbizottság eljárása 177
2.2. A kiegyensúlyozottság értelmezése 179
3. Választási kampány, politikai hirdetés 181
Irodalom 185
II. fejezet
Az egyéni érdekek védelme 186
II. 1. A személyiségvédelem általános jellemzői 186
1. A személyiségvédelem összetett eszközrendszere 186
1.1. Személyiségvédelem és az alapvető jogok 187
1.2. A személyiség polgári jogi védelme 187
1.3. Büntetőjogi védelem 189
1.4. Médiajogi eszközök 189
1.5. A személyiségvédelem további eszközei 190
2. A védelem abszolút és általános jellege 191
3. A védelem személyhez kötöttsége 192
4. A közszereplők személyiségvédelme 194
Irodalom 197
11. 2. A személyiségvédelem eszközei 198
1. A névviseléshez való jog 198
2. A becsület védelme 198
2.1. A jóhírnév polgári jogi védelme 199
2.2. Sajtó-helyreigazítás 200
2.2.1. A sajtó-helyreigazítás alapja 200
2.2.2. A helyreigazító közlemény 203
2.2.3. A sajtó-helyreigazítási eljárás 203
2.3. A rágalmazás bűncselekménye 205
2.4. A becsületet sértő véleményekkel szembeni védelem 206
2.4.1. A sértő véleményekkel szembeni polgári jogi védelem 207
2.4.2. A becsületsértés bűncselekménye 208
3. A képmás és hangfelvétel védelme 208
3.1. A képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatala 209
3.2. A képmás és hangfelvétel megváltoztatása 210
4. A magántitok és a levéltitok védelme 211
4.1. Polgári jogi védelem 212
4.2. Büntetőjogi védelem 212
Irodalom 213
II. 3. A személyes adatok védelméhez való jog 215
1. A személyes adatok védelme, mint alkotmányos alapjog 215
2. A személyes adatok köre 216
3. Adatkezelés, adatfeldolgozás 217
4. Az adatkezelés alapja 218
4.1. Hozzájárulás a személyes adatok kezeléséhez 219
4.2. Kötelező adatkezelés 220
5. Az adatkezelés célja és az adatok minősége 220
6. A személyes adatok nyilvánosságra hozatala, továbbítása,
összekapcsolása 222
7. Az érintett jogai az adatkezeléssel kapcsolatban 223
8. Az adatvédelmi előírások megsértésének sajátos jogkövetkezményei 224
9. Az adatvédelmi biztos mint sajátos jogvédelmi intézmény 225
Irodalom 228
III. fejezet
Szerzői jog 229
1. A szerzői jog és a médiajog 229
2. Nemzetközi szerzői jogi védelem 230
3. A mű és a szerző 231
4. A szerző jogai 234
4.1. A szerző személyhez fűződő jogai 234
4.2. A szerző vagyoni jogai 236
5. Az egyes felhasználási formák szabályozása 238
5.1. Többszörözés 238
5.2. Terjesztés 239
5.3. A mű nyilvános előadása 239
5.4. A mű nyilvánossághoz közvetítése 239
5.5. Átdolgozás 241
6. A szabad felhasználás 242
7. A szerzői jog megsértésének következményei 245
8. A szerzői joggal szomszédos jogok 247
9. A szerzői jogok technikai védelme 248
Irodalom 249
III. rész
Piacszabályozás
I. fejezet
A piacra lépés szabályozása (Polyák Gábor) 253
1. 1. A nyomtatott sajtó piacára való belépés 253
1. Az időszaki lap 253
2. Nyilvántartásba vételi eljárás 254
Irodalom 255
1. 2. A rádiózás és televíziózás piaca 256
1. A műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató 256
2. A műsorszolgáltatók típusai 258
3. A műsorszolgáltatásra jogosultak köre 261
4. Földfelszíni műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatás 262
4.1. A pályázati eljárás 263
4.2. A műsorszolgáltatási szerződés 267
5. Kábeles és műholdas műsorszolgáltatás 270
6. Hálózatba kapcsolódás 271
7. A digitális televíziózás piaca 273
7.1. A multiplex szolgáltatás 273
7.2. A multiplex szolgáltatás hazai szabályozása 274
8. Kiegészítő és értéknövelő szolgáltatások 275
Irodalom 276
I. 3. Az Online médiumok piaca 278
1. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások 278
2. Az Online médiumok sajtójogi helyzete 280
3. A domain-használat szabályozási kérdései 280
3.1. Nemzetközi koordináció 282
3.2. A domain-delegálás hazai szabályozása 283
3.3. A domain név-választás korlátai 285
3.4. Jogellenes domain nevek 287
3.4.1. Személyhez fűződő jogok sérelme 287
3.4.2. Védjegyjogi jogsértés 288
3.4.3. A szerzői jog sérelme 289
3.4.4. Versenyjogi jogsértés 289
3.5. A névválasztásért viselt felelősség 290
3.6. Jogviták intézése 291
Irodalom 292
II. fejezet
A közszolgálati rádiózás és televíziózás szerepe
és működésének szabályozása (Gálik Mihály) 293
1. A közszolgálati műsorszolgáltatás értelmezése, létjogosultsága 293
2. A közszolgálati műsorszolgáltatás tartalma, a közszolgálati szektor
intézményei működésével szembeni normatív követelmények 296
3. A közszolgálati rádiózás és televíziózás intézményi szerkezete,
működésének társadalmi és jogi környezete 299
4. A közszolgálati rádiózás és televíziózás rendszere kritikájának
első szakasza 304
5. A közszolgálati műsorszolgáltatás intézményrendszere
szabályozásának vitatott kérdései 306
6. A közszolgálati szektor legitimációjának újraértelmezése
a sokcsatornás rádiózás és televíziózás, a „frekvenciabőség"
körülményei között 309
7. Az Európai Unió közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó
külön szabályozása 311
7.1. A közösségi versenyszabályozás hatása a közszolgálati
szektorra 311
7.2. A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásáról szóló
közösségi álláspont kialakítása, az úgynevezett Amszterdami
Jegyzőkönyv elfogadása 1997-ben 313
7.3. A közszolgálati műsorszolgáltatás kiterjeszkedésével kapcsolatos
uniós álláspont kialakítása 314
7.4. A közszolgálati műsorszolgáltatás uniós értelmezése
a digitális média világában 315
8. Néhány megjegyzés a közszolgálati műsorszolgáltatás jövőbeni
szabályozásáról 318
Irodalom 319
III. fejezet
A médiakoncentráció szabályozása (Gálik Mihály) 321
1. A koncentráció fogalma és mérőszámai 321
2. A média koncentrációjának kiváltói 322
3. A médiakoncentráció szabályozásához kapcsolódó alapfogalmak
és a szabályozás szükségességének indokai 324
4. A piaci részesedésen alapuló médiakoncentráció méréshez kapcsolódó
főbb módszertani kérdések 329
5. A médiakoncentráció megjelenési formái és nemzetállami
szabályozásuk főbb módszerei 331
5.1. A horizontális integráció szabályozása 331
5.2. A vertikális integráció szabályozása 335
5.3. Az átlós (diagonális) integráció szabályozása 337
6. Az Európa Tanács és az Európai Unió médiakoncentráció
szabályozásra irányuló törekvései 339
7. Néhány megjegyzés a médiakoncentráció szabályozásának
átalakulásáról 341
Irodalom 343
IV. fejezet
A médiafinanszírozás szabályozása 345
IV. 1. Reklámszabályozás (Polyák Gábor) 345
1. A reklámszabályozás alapjai 345
2. A reklám 347
3. A reklámtartalom általános korlátai 349
3.1. A reklám és az egyéb tartalom szétválasztása 349
3.2. Közösségi és egyéni érdekek 350
3.3. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása 350
4. Egyes árukra vonatkozó reklámkorlátok 354
5. A reklámot érintő műsorszerkezeti követelmények 356
6. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával
küldött reklám 357
7. A reklámért viselt felelősség 358
8. Szponzorálás 359
Irodalom 361
IV. 2. Állami támogatás és újraelosztás (Gálik Mihály) 362
1. Az újságkiadás támogatása 362
2. Hazai támogatási rendszerek 364
Irodalom 366
V. fejezet
Médiafelügyelet (Polyák Gábor) 367
1. A média állami felügyelete 367
2. Az Országos Rádió és Televízió Testület 368
2.1. Az ORTT szervezete és működése 369
2.2. Az ORTT feladatai 371
2.3. A médiajogi szankciók 375
Irodalom 377
IV. rész
Infrastruktúra-szabályozás
L Az infrastruktúra szabályozásának alapjai (Gálik Mihály) 381
1. A szabályozás okai 381
2. A szabályozás területei és fajtái 384
2.1. A különlegesen szűkös (korlátos) erőforrásokkal való
gazdálkodás 384
2.2. A médiapolitikai és társadalmi célok és az infrastruktúra
szabályozás kapcsolata 387
2.3. A gazdasági okokhoz kapcsolódó szabályozás 388
Irodalom 393
II. A műsorszétosztás és a műsorterjesztés hazai szabályozása
(Polyák Gábor) 395
1. Műsorszétosztás, műsorterjesztés 395
2. A tevékenység megkezdésének feltételei (piacra lépés) 396
3. A műsorelosztó és a műsorszolgáltató közötti kapcsolat
szabályozása 398
Irodalom 400
III. A digitális műsorterjesztés (Polyák Gábor) 402
1. Digitális átállás 403
2. Az állami beavatkozás területei 405
2.1. Átállási stratégia kialakítása 405
2.2. Szabályozás 406
2.3. A felhasználói vevőkészülékek beszerzésének támogatása 407
2.4. Frekvenciagazdálkodás 408
3. A digitális átállás hazai stratégiája 409
4. A digitális műsorterjesztés szűk keresztmetszetei 410
Irodalom 415
V. rész
A médiapolitika átalakulása, a médiaszabályozás változásai
(Gálik Mihály)
1. A médiapolitika első szakasza 419
2. A közszolgálati paradigma érvényesülése: a médiapolitika
második szakasza 420
3. A médiarendszerek átalakulása Kelet-Közép-Európa országaiban ... 423
4. A magyar médiarendszer átalakulása, a médiaszabályozás alapvető
változásai 424
5. Az új médiapolitikai paradigma formálódása 430
Irodalom 432