Medvék, vadászok, történetek - A medve és az ember a Vaszjugán mentén

A medve mindenütt ott van Szibériában. Akár ő maga, akár a hiánya folyamatosan jelen van az emberek életében és gondolkodásában. Még akkor is meghatározza viselkedésüket és gondolataikat, amikor éppen nincs ott. A medve kiemelkedő alakja a Szibériában élő hantik "látható faunájának", nagy valószínűséggel a legfontosabb, legtöbbször emlegetett állat, "kulturális kulcsfaj". Joggal tekinthető a medvekultusz is a hanti vallás egyik sűrűsödési pontjának, a vallás olyan kulcsszimbólumának, amelyre mint rendezőelvre felfűzhető a hanti vallásos gondolkodás egésze. A medvének azonban szakralitása mellett vannak profán tulajdonságai is: nemcsak a hanti kultúra isteni személye, hanem az erdei hétköznapok meghatározója is, konkrétan létező, olykor félelmetes, olykor érthetetlen, olykor barátságos állat. Ez a könyv leginkább a medve és az ember közötti kapcsolatra fókuszál. Azon túl, hogy bemutatja az emberek, a medvék és az istenségek kapcsolatrendszerét, világaik találkozási pontjait, különös hangsúlyt fektet arra, hogy feltárja, a medvétől való félelem milyen legitim és illegitim viselkedési formákat eredményez; végül pedig kitér ismereteink legfontosabb forrására, a medvetörténetekre, mint sajátos folklór műfajra is. A szerző több évtized tapasztalatait, ezen belül közel kétévnyi szibériai néprajzi, antropológiai terepmunka élményeit, ismereteit sűríti könyvébe, hogy sajátos tárgyáról szigorúan tudományos, ám egyben nagyon is személyes hangú kötetet írjon.

Mutass kevesebbet