Még 24 évszak

A ​"huszonnégy évszakos történelmi társasutazás", amelyre kötetük előszavában a szerzők invitálják az olvasót, válogatás abból a mintegy ötszáz publikációból, melyek a szerzőpáros tollából nyomtatásban megjelentek hat év, azaz huszonnégy évszak alatt. Azokat választották ki, amelyek – véleményük szerint – a leghívebben jellemzik az adott időszakot. A címben jelölt hat év viszonylag rövid időtartam, hazánk jelenkori történelmében mégis sorsforduló volt, hiszen 1989 a „kádárizmus” bukásának éve, a rendszerváltozás vajúdásának időszaka. Ezeknek a hónapoknak feszültségekkel terhes atmoszféráját, a kiútkeresési igyekezetek vargabetűit tárják fel Kéri László írásai, felesége pedig – Petschnig Mária Zita – ugyanakkor az egyre mélyülő gazdasági válság tüneteire hívja fel a figyelmet. Az első szabad választás után a szerzőpáros az illúziókkal való leszámolás útját választja: kemény, intranzigens kritikusai az Antall-kormánynak. A „paradoxonok kormányának” működéséről kiállított bizonyítványaikban túltengenek az elégtelen minősítések – elsősorban Petschnig Mária Zita részéről – annak jogos számonkérése, hogy miért nem tesz a kormány legalább kísérletet az egyre fenyegetőbb gazdasági válságból való kilábalásra. Kéri László viszont – utóbb már bevallottan az SZDSZ-szel szimpatizálva – az új hatalmi berendezkedés balkezes intézkedéseit bírálja. A változás reménye 1993-tól csillan fel: nyilvánvalóvá kezd válni az MDF vezette koalíció belső-külső gyengülése, népszerűségének szertefoszlása, előtérbe kerül az új, 1994. évi választás esélyeinek latolgatása. A tanulmányválogatás szerzői politikai ízlésüknek megfelelően örömmel nyugtázzák a választási eredményeket, és nyomban a szociálliberális koalíció létrehozására buzdítanak, reménykednek az államháztartási reform megkezdésében. A kötet utolsó munkáiban a Horn-kormányhoz fűzött várakozásaik megcsappanni látszanak, az újabb fejleményeket (Békesi távozása, Bokros-program stb.) sajnos e kötetben már nem tudják kommentálni, hiszen 1995. január 1-je a kéziratuk lezárásának időpontja. Szólni kell még arról, hogy az évszakok változását követő fejezetek mindegyikének élére kisebb bevezető írások kerültek, amelyek az általános politikai légkört érzékeltető megjegyzéseken kívül – szándékosan a kötetnek bensőségesebb hangulatot kölcsönző – családi „hírek” is bekerültek (Zita betegségétől egészen gyermekeik tanulmányi eredményeiig). – Az eltelt hat év kommentárokkal kísért belpolitikai krónikája olvasmányos, tanulságokban gazdag mű. Széles körben érdemes ajánlani.

Mutass kevesebbet