Megszólal a Rádió

A magyar posta szakemberei már az első külföldi kísérletek ismertté váltakor felfigyeltek a „szikratávíró"-ra, és 1896-ban hozzákezdtek a kérdés tanulmányozásához. Gyakorlati kísérletekre azonban csak az 1903-ban Berlinben megvásárolt berendezések teremtettek lehetőséget, mert ez a Slaby-rendszerű szikraadó és kohéreres vevő volt az első rádiótávíró-adó és -vevő Magyarországon. A berendezésekkel Hollós József kezdte el a kísérleteket; maga mellé vette Tolnay Henriket, aki később a csepeli szikratávíró-állomás vezetője lett. Az első kísérletek Csepel és Újpest között folytak, gyárkémények felhasználásával megépített antennákkal. Az egyik antennát a csepeli Weiss Manfréd Gyár, a másikat az újpesti Egyesült Izzólámpagyár kéményéhez kötötték ki. Ezek a kísérletek azonban nem sikerültek, mert a villamosvasút zavarta a vételt. Amikor a villamosvasutat ideiglenesen leállították, a levelezés kifogástalan volt. Ekkor már a katonai körök is érdeklődést mutattak, és a kísérleteket Budapest és Bécs között folytatták. A budapesti adó 180 m magas antennával sugárzott, az antennahuzalt léggömb emelte a magasba. Bécsben kifogástalan volt a vétel, de mivel az ottani adónak kisebb volt a teljesítménye, Budapesten a bécsi adást nem tudták venni. A szerzett tapasztalatokat felhasználva, az Adrián folytatták 1906 augusztusában és szeptemberében a kísérleteket. A parti állomás Fiuméban volt, a mozgó állomást az „Előre" hajón rendezték be. A berendezések nagy része ekkor már magyar gyártmány volt. Az olajban csillapított szikraköz mellett jelentős újítás volt a Szvetics Emil által gyártott kondenzátor, ezeket a nagy átütési szilárdságú papírkondenzátorokat használtak a korábbi, nagy és törékeny leideni palackok helyett. Kísérleteztek a kohérernél érzékenyebb detektorokkal is, így aztán az érzékenyebb elektrolitikus detektort használták. A kísérletek jó eredménnyel végződtek. A hajó állandó összeköttetést tudott tartani még Pulából is, noha Fiuméig még közben volt az 1200 m magas Maggiora-hegység. 1906. szeptember 1-jén az „Előre" Anconáig futott ki, és egész útja alatt összeköttetésben volt Fiuméval.

Mutass kevesebbet