Melyik útat járja?

Előszó Ma amikor az energiatermelés és felhasználás szakértői úgy nyilatkoznak, hogy 1985-ben 0,5 millió, 1990-ben 1,3 millió, az ezredfordulóra 3,3 millió tonna lesz a világ napi kőolaj hiánya, akkor könnyen belátható, hogy a folyékony szénhidrogénekkel való takarékos gazdálkodás az egész emberiség ügye. Hazánkban a kőolajtermék irányában jelentkező évi igényt saját forrásainak csak 20%-ban fedezik. Autós szemmel nézve a problémát úgy is lehet mondani, hogy a hazai termelést teljes egészében a közúti gépjárművekben égetjük el, a népgazdaság egyéb területeinek igényét, a felhasználás 80%-át, behozatalból kell kielégíteni. Az elmondottak alapján belátható, nem lehet a gépjárművezetők számára közömbös, hogy a 2,0-2,2 millió tonna felhasználásból, ami meghatározott teljesítmény végzéséhez (áruszállítás, utasszállítás, rakodások) szükséges, egyszerű módszerekkel mennyit takarítunk meg. Ha ismeretterjesztő füzetünkben közreadott lehetőségek kihasználásával csak 1%-kal is csökkenne a fajlagos felhasználás, már az is mintegy 20 ezer tonna megtakarítást eredményezne évenként, ami a jelenlegi kőolajárak mellett a népgazdaságot pl. 3,5 millió dollár kiadástól mentesítené. Úgy is lehet számolni, hogy további 20 ezer db. személygépkocsi üzemeltetését tenné lehetővé.

Mutass kevesebbet