Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Mérnöki alkotások esztétikája

Mérnöki alkotások esztétikája - Kollár Lajos, Vámossy Ferenc - Régikönyvek
(0 vélemény)

Az építés mestersége és művészete a régi korokban teljes egészében az építőmesterek birtokában volt: ők gondoskodtak a kívánt funkció kielégítéséről, a szerkezet állékonyságáról (és általában a műszaki kvöetelmények teljesítéséről), ők alakították ki szokások, hagymányok és személyes tehetség alapján az építmény formáját. A funkció, a szerkezet és a forma összhangját tehát egyetlen személy alkotó- és szervezőképessége biztosította, s ez a tapasztalatra és hagyományokra támaszkodhatott. Ma azonban az épületek többségét nem egyetlen személy tervezi, hanem többféle szakember "team"-je. Történelmi fejlődés eredménye e szétválás, "bifurkáció", ahogyan - épp e könyvhöz írott lektori véleményében - a történész, Hajnóczi Gyula összegezi e folyamatot, amelyet majd könyvünk bevezetőjében néhány esztétikai alapfogalommal együtt ki fogunk fejteni. Jogosan figyelmeztet: "a mérnöki és az építészi 'szakma' eredetileg egy volt és csak az újkorban kezdett szétválni. Elég Vitruviusig visszamenni, akinek traktátusa az akkor építő ember feladatkörét pontosan megadja, ami - teljesen leegyszerűsítve - az építészeti formaismeretektől kezdve a vízvezetékek, utak, kikötők stb. mérnöki feladatain keresztül a hadigépek megszerkesztéséig terjedt. A római hadsereg műszaki alalakulatai, utászok, árkászok építették föl az antik civilizáció Európáját; a római utásztiszt műszerekkel dolgozó hadmérnök volt, és ez volt a reneszánsz és a barokk kor Európájában széltében-hosszában keresett olasz társa is, aki az építés tudományában egyetemlegesen jártas volt, az erődépítésben éppúgy, mint a polgári, 'művészien' megformált épületek emelésében. A szakma bifurkációja a franciáknál kezdődött, az akadémiák idején, az École des Beaux Arts és az École Polytechnique közötti vitákban és eezek rivalizálásában, s vezetett a historizmuson keresztül a Sachilicheit apostolainak rigorozitásáig." E történelmi utalások már a 19. és 20. század - a modernizáció kora - bonyolultabbá válására is utalnak, arra a folyamatra, amelyben szükségessé válik a szakosodás, s a tervezés és kivitelezése műveleteinek szétválása is.

Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1996
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
ISBN:
9630568993
Kötés típusa:
fűzött kemény papír
Terjedelem:
239 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 20.00cm, Magasság: 29.00cm
Kategória:
Mérnöki mű és műalkotás. Néhány történeti és esztétikai alapfogalom 11
Művészet és tudomány 11
Mérnöki alkotás és építészet. A történeti megközelítés tanulságai 13
A mesterségek születése 13
A történelmi fejlődés és műszaki kultúra 14
Művészet, mesterség és tudomány a kézművesek világában 15
Kézművesség és urbanizáció 16
Az építés kezdetei - az ókori Kelet 17
Mezopotámia és a városforradalom 17
Baibol - Istar-kapu 17
Egyiptom-Szakkara 18
Görög kultúra és római civilizáció 21
A görög építészet formarendje 21
Római civilizáció 21
A polisz műszaki feltételei 22
A római birodalom műszaki világa 23
Pont du Gard 24
Mérnöki mű és építészet 24
A Pantheon 25
Maxentius Basilica 28
Colosseum 28
Római hadi szervezet 31
Vitruvius és az építészet 32
A stílusok sokfélesége 32
Műfaj vagy szakág 33
A katedrálisok építőitől az ipari forradalomig 35
Hagia Sophia 34
Kolostori és városi kultúra 36
Szerkesztő módszer és empíria 38
Katedrális gótika 40
Haditechnika és építészet 42
Az építőszervezetek átalakulása 43
A képzés átalakulása és a céhek 44
Mérnöki létesítmények és a technikai fejlődés 44
Reneszánsz és barokk építészet 45
Illuzionisztikus térszemlélet 46
A San Pietro kupolája és a műszaki tudomány 47
A San Pietro székesegyház 49
A modernizáció lépcsőfokain 53
Építészet és mérnöki tevékenység a korszakváltás idején 55
Örökölt mesterségek 55
Nyomtatott szakirodalom 57
Az akadémiák megalakulása 57
A Beaux-Arts stílus és a mérnök-építészet 59
Hadmérnökök és a mérnökképzés 60
Hazai mérnökképzés 61
Találmányok és a technikai átalakulás - A vas évszázada 62
A chicagói iskola és a Modern Mozgalom 63
Chicagói mgasházak 65
A modernizáció kibontakozása és árnyoldalai - a megújulás reménye 67
A technikai környezet hatásainak problémái 68
Gaudí és a fantázia szabadsága 69
Nagy konstruktőrök 70
Vasbeton építészet 74
A magasházépítés 76
Nagytérszerkezetek 78
A mérnöki szemlélet megújulása 78
Új szellemű együttműködés 79
A műfajok saját világa 80
Esztétikum és alkotás. Az emberi teljesség igénye 83
Művészet és mesterség az esztétikatörténet tükrébe 84
Augustinus tanúságtétele 84
Arisztotelész 84
Platón 85
Mimézis, techné és játék 86
A Modern Mozgalom racionalizmusa 87
Mű és alkotás 91
Alkotómunka és személyiség 91
A konkrét egyedi forma és az építés 92
Gropius a műalkotásról 92
Mű és igazság 93
Esztétikum mű és érték 95
Érzékelés és esztétika 95
Az építészet esztétikai lehetőségei 95
Az Akropolisz építményei 97
A mérnöki mű esztétikai értékforrásai; az intellektuális szépség 98
Hartmann az értékekről 98
Az esztétikai érték intellektuális forrásai 99
Élmény és mű 100
Mérnöki alkotások esztétikai kérdései 103
A mérnöki alkotások esztétikájáról - általában 105
Mi a mérnöki alkotás? 105
A funkció, szerkezet és a forma összefüggései 108
A mérnöki alkotások jellemző esztétikai sajátosságai 109
Rendezettség (109, 2.3-2.18)
Arányosság, jelleg, változatosság (111, 2.19-2.33)
Rendeltetés és megformáltság (114, 2.34-2.59)
I-XIV. Képtábla (2.3-2.59) 117
A formaképzés néhány mérnöki lehetősége 131
A forma mint az erőjáték kifejezője (132, 2.60-2.67)
Könnyedséget vagy stabilitást sugalló megjelenés (133, 2.68-2.72)
Fantázia, játékosság (134, 2.73-2.77)
Felületképzés, színek (134, 2.78- 2.83)
Kívülre helyezett tartószerkezetek (136, 2.84-2.91)
Építmény és környezet (136, 2.92-2.97)
Összefoglalo megjegyzések (137)
XV-XXV. Képtábla (2.60-2.99) 138
Néhány mérnöki építmény, szerkezet és szerkezeti elem esztétikai elemzése 149
Vízépítési műtárgyak 151
XXVI. Képtábla (3.1-2.18) 151
Hidak 152
A híd csatlakozása a hídfőhöz (152, 3.5-3.10)
Kéttámaszú gerendák felfektetése közbenső támaszra (152, 3.11-3.17)
Többnyílású folytatólagos hidak (152, 3.18-3.23)
Kétnyílású folytatólagos hidak (152, 3.24-3.31)
Keret- és ívhidak (153, 3.32-3.39)
Esésben lévő hidak (153, 3.40-3.44)
Gyalogoshidak (153, 3.45-3.48)
Kábelhidak (153, 3.49-3.57)
XXVII-XXXV. Képtábla (3.5-3.57) 154
Toronyépítmények 163
Víztornyok (163, 3.58-3.71)
TV-tornyok (163, 3.72-3.81)
Antennatornyok (164, 3.82-3.91)
XXXVI-XLV. Képtábla (3.58-3.91) 165
Különféle szerkezetek 175
Kémények (175, 3.92-3.106)
Távvezeték-oszlopok (175, 3.107-3.115)
Gáztartályok (175, 3.116-3.118)
Lépcsők (176, 3.119-3.133)
Lámpaoszlopok (176, 3.134-3.141)
XLVI-LIX. Képtábla (3.92-3.141) 177
Térbeli tartószerkezetek problémái 191
Héjszerkezetek (4.1-4.16) 193
Térbeli rácsok (4.17-4.28) 193
Lemezművek (4.29-4.34) 193
Kötélszerkezetek (4.35-4.51) 193
Ponyvaszerkezetek (4.52-4.61) 193
LX-LXXI. Képtábla (4.1-4.61) 194
Mérnöki alkotások a környezetesztétika rendszerében 207
Formálás, determináció és szabadság - A műfaj belő világa 209
A mérnöki alkotás és az épített környezet 209
Alkotás és befogadás 211
Az alkotó ember: az értékek forrása 211
Tudósalkat, művészalkat 211
Ízlés és személyiség 212
Alkotóképesség és fantázia 212
Konvergens és divergens gondolkodás 213
A műfaj határai és lehetőségei 25
Egyediség, tipológia, különösség 215
Műfaji differenciálódás és esztétikai tudatosulás 216
Műtárgy és táj 217
Szerkezettervezés és alkotói szabadság 217
A műfaj és a tarsadalom 218
A nyitott mű és a személyesség világa 219
Játék és harmónia 219
A nyitottság mint poétika 219
Determináció és formálás 221
Tartalom és forma 221
Formajegyek és formavilág 221
Cél, funkicó, rendeltetés 222
Forma és szerkezet - Külső és belső forma 222
A forma mint jel és kifejezés 223
Meghatározó alapösszefüggések 224
Felismerések és tévutak 224
A mérnöki alkotás meghatározó tényezői 224
Kurokawa vázlata 225
A determinációs lánc hierarchiája 226
A műfajok egysége és a formakultúra 227
A színek világa 227
Formálókészség és csoportmunka 228
A környezetkultúra általános emberi jegyei 232
A környezet semlegességének igénye 231
Illeszkedés és szellemi jegyek 231
Hibátlanság, rend és ökonómia 232
Többértelműség és véletlen 232
Új műértelmezés és szemlélet 233
Mérnöki mű és műalkotás 235
Válogatott irodalom 239

Kollár Lajos

Kollár Lajos  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 700 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 700 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 700 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...