Akik ott voltak, akiket vagonba zsúfoltak, akik mellől elhurcolták a tegnapi szomszédot, barátot; akik megosztották két korty kávéjukat, akiknek agyonverték a kishúgát, gázkamrába küldték öreg szülőjét, akik órákon, napokon át álltak mozdulatlanul, rongyokba burkolt testtel, félőrülten a félelemtől, a szomjúságtól - azok számára keserű emlékeket ébreszt ez a könyv.
De akik csak hallomásból, szörnyű, torz történetek sorából tudnak mindarról, ami ebbe a szóba sűríthető: 1944; történetként, mely annyira iszonyú, hogy egészen talán el sem hihető, és akiknek mindez ma talán csak sokszor hallott-ismételt tananyagrészlet - azokat kérjük: olvassák el F. Csillag Olga naplóját.
A memoár, a dokumentum talán legizgalmasabb irodalmi műfaja korunknak. Joggal; az idő, az élet olyan forrón, olyan készen kínálja-adja önmagát, hogy a figyelmes, pontos, hiteles dokumentum nemegyszer megrázóbb egy író fantáziával, műgonddal, ökonomikusan megszerkesztett regényénél. Megrázóbb, felemelőbb. És ez érvényes F. Csillag Olga írására.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről