Mese a zöld füvön (dedikált)

Móricz Zsigmond. Mese a zöld füvön. Elbeszélések. Mese a zöld füvön. Miháj. Az asztalos. Budapest, 1915. Athenaeum (Nyugat ny.) 186 + [6] p. Dedikált példány!!! "Csathó Kálmánné szül. Aczél Ilona urnőnek, a finom és csodaszép kisvárosi nagynőnek a Szerelemből. 1915. III. 26. Móricz Zsigmond." A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. A dedikáció címzettje Csíkdelnei Csathó Kálmán Jenő (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 14.) író, színházi rendező felesége: Aczél Ilona, született: Alter Ilona Gabriella Magdolna (Királyhelmec, 1884. november 7. – Budapest, 1940. március 5.) színésznő. 1908-ban lett a Nemzeti Színház tagja, majd 1912 decemberében szerződtette a Magyar Színház, de 1914–1935 között ismét a Nemzet Színházban játszott, később pedig a Magyar Színházban és a Vígszínházban szerepelt. 1928-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Színészképzéssel is foglalkozott, az ő tanítványa volt Karády Katalin is. Természetes humora, tiszta beszédtechnikája révén elsősorban vígjátékokban szerepelt. Főszerepet kapott néma-és hangosfilmekben is. „Tehetsége egészen kivételes és olyan széles regiszterű, amilyen a hajdani nagyok között is csak keveseknek volt. Szerepköre széles, mindig abszolút művészit ád. Fizikumát, arcát, hangját olyan szuverén módon' formálja, amit megtanulni nem, amit csak ajándékképen lehet kapni a természettől. Szerepei között egymás mellett látjuk a Velencei kalmár Portiáját, Elzevir Juliettjét a Hős katona Raináját, s a talpig magyarasszony (Te csak pipálj Ladányi) Linka nénijét stb. 1928- ban kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjává. Főbb szerepei még: Ember Tragédiája-Eva, a Boszorkány- Juanna, Bédyné-Lilla, a Házasságok az égben köttetnek Irma, dr. Nikodémusz--Edith, Egy pohár víz-Anna, John Gabriell Borkmann-Ella, Nász-induló - Gilberte, Barátságból - Carry, Passe-partout-Lanbertné, Dolovai nábob Janka, IV. Henrik-Lady Percy, Gyurkovics lányok Katinka, az Uj bálvány Louise, Szentivánéji álom-Heléna, a Salamancai varázsló-Leonarda.” /Idézet Magyar Asszonyok Lexikona – Aczél Ilona/ Korabeli félvászon kötésben.

Mutass kevesebbet