Mesék

Sűrű, sötét volt az éjszaka, egyetlen szentjánosbogár sem világított a mohán. Elisa szomorúan hajtotta álomra a fejét. Ekkor úgy látta, mintha a faágak szétnyílnának fölötte, és a Jóisten szelíd tekintettel lenézne rá, feje fölött és hóna alól pedig kis angyalkák kukucskálnának kifelé. Amikor reggel felébredt, nem is tudta, álmodta-e, vagy valóság volt, amit látott. Andersen nyelvteremtő tehetségének és páratlan emberismeretének köszönhetően a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt képes megszólítani. Különböző életszakaszokban újraolvasva meséit olyan kincsekre bukkanhatunk, amelyek létezését korábban nem is sejtettük. Történetei nem egyszerű tanulságok és örök érvényűnek szánt szentenciák köré épülnek, hanem a világ, az emberi természet árnyoldalaira vetnek évszázadokon átvilágló fénypászmákat. Hősei életkortól függetlenül mély együttérzést váltanak ki az olvasóból, nyitottságra és empátiára tanítanak.

Mutass kevesebbet