Messzülő ég

A fiatalon is súlyos sorsot hordozó költő új versei már nem az első két kötet indulatait, emlékezéseit, érzelmi kötődéseit hordozzák. A bukovinai székelység sorsa, magyarországi letelepedése, a gyermekkorból táplálkozó élményanyag mintha csitult volna, rejtőzne. Most, az életműben mindenkinél, mindig fontos harmadik kötetet általánosabb érvényű gondolatkörök határozzák meg. Most is szenvedélyes, sorsként átélt magyarságtudat szól belőle, drámai hangsúlyoktól sem mentesen. Az első ciklus néhány versét ennek szenteli Tamás, történettudományunk eredményei által is indokolhatóan. Gondolatvilágát Illyés Gyula és a mai erdélyi magyar költészet szabadította fel. A következő ciklusokban az idő, mint az emberi létezés problémája nyugtalanítja: a múlt, jelen, jövő egymásba áramlását, kölcsönhatását kíséreli meg lírai közeggé avatni – emlékezetes igényességgel, minden jó adottságát mozgósítva.

Mutass kevesebbet