MESTER, HOL LAKOL? - NAGY SÁNDOR MŰVÉSZETE

élet megszépítésének, a társadalom megjavításának célját fogalmazták meg műveikben, s a finn, az ír a lengyel, a cseh és az orosz szecesszionistákhoz hasonlóan, bőven merítettek régiójuk népi hagyományaiból.Annak ellenére, hogy vitathatatlanul Kőrösfői-Kriesch Aladár volt a gödöllői művésztelep megalapítója és vezéregyénisége, többen is felvetették, hogy talán mégsem ő, hanem Nagy Sándor volt az "igazi szóvivő". Kőrösfői-Kriesch életművének stílusegységével szemben Nagy Sándor életműve változatosabb, eklektikájában ellentétek, belső küzdelmek feszülése érezhető. Nem stílust, hanem mindenekelőtt új életmódot keresett; szimbolikus műveiben ismert allegóriákat is használt, vagy aprólékos magyarázatokba bocsátkozott egy-egy eszme jobb megvilágítása érdekében. A dadogó keresők, számos területen pedig az úttörők közé tartozott. Pályája már a tanulóévektől összekapcsolódott Kőrösföi-Kriesch Aladáréval (1863-1920), szoros együttműködésük a romantika férfias pátosszal telített barátságképeit idézi fel. Bár Életrajzunk című,1922 körül keletkezett kéziratából sokat megtudhatunk Nagy Sándor jelleméről, visszaemlékezésében elsősorban Kősösfői-Krieschnek állít emléket.A jelen monográfia életének főbb eseményein és műveinek elemzésén keresztül szeretné megismertetni olvasóját a "mítosszá" vált gödöllői művésztelep sikertörténetével és kudarcaival, a századforduló bonyolult, forrongó időszakának törekvéseivel, amelyeknek nagy Sándor aktív részese volt. Életrajzának megírását segítette, hogy tehetséges, egyéni stílusú író is volt, számtalan polemikus cikket, tanulmányt jelentetett meg, ezenkívül számos emlékezése, életrajz-töredéke is fennmaradt. Ezek többnyire a szecessziós fénykor elmultával, a művésztelep széthullása, 1920 után születtek. Visszaemlékező rajzaihoz hasolóan, megpróbálta bennük hűen rekonstruálni pályája kezdetét és a telep küzdelmes, mégis – a folytatást tekintve – aranykornak tűnő időszakát.

Mutass kevesebbet