Mészöly Géza

Részlet a könyvből: Mészöly Géza, a magyar tájak finom ecsetű festője isten áldotta tehetség volt: hihetetlen rövid idő alatt talált rá saját hangjára. Ha merített is hazai elődei mesterségbeli tudásából és a bécsi akadémiai évek, majd külföldi tartózkodásai során a régebbi és újabb európai festészetről begyűjtött tapasztalataiból, mindezeket úgy építette be művészetébe, hogy egyszerű természetességét, a való látvány közvetlen visszaadásának képességét mindvégig megőrizhesse. Annak a Barbizonból kiinduló intim tájfestésnek a legragyogóbb közép-európai képviselői közé tartozik, amelynek számos országban támadtak lelkes követői, de mesterünk közöttük is karakteresen megkülönböztethető tudott maradni. Mivel a szakirodalom eddig csak érintőlegesen foglalkozott Mészöly bel- és külföldi kapcsolataival, e munka fő célkitűzése, hogy az életmű időrendi tárgyalása során bemutassa azokat a konkrét érintkezési lehetőségeket, amelyek segítségével pontosabban kijelölhetők alkotásainak gyökerei és helyük a XIX. század magyar és európai művészetében. Számos tehetséges festőnk nehéz indulásával ellentétben Mészöly munkássága zökkenőmentesen teljesedett ki. A jogot tanuló fiatalember 1866 őszétől a Nemzeti Múzeumban kiállított régi képek, valamint id. Markó Károly és tanítványai aprólékosan kidolgozott festményeinek másolásával biztos szakmai alapokat szerzett: a századokon át kedvelt idealizáló tájfestés magas színvonalú művészi nyelvezetét gyakorolta. A valóság elemeiből egy sosem volt eszményi világot építő, kötött kompozíciót alkalmazó tájképeken kívül a képtárban felfedezte magának a realista természetfelfogás őseinek tekinthető XVII. századi holland tájfestőket is. Örömmel fogadta a jeles festő, Ligeti Antal útmutatásait, aki az általa sokáig támogatott Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című, röviddel azelőtt múzeumi falra került festményét is másolásra ajánlotta. Mészöly ezen a képen a barbizoni természetfelfogást bajor földre átültető id. Eduard Schleich- és a Lotz Károly-felé romantika magyar hagyományának sikeres ötvözetét tanulmányozhatta. A sokrétű európai művészeti tradíció elemeinek a másolás gyakorlatából való megismerése hasznosnak bizonyult Mészöly számára: segítségével megmenekülhetett az akadémia alapozó tanulmányoktól és egyből magasabb szintre léphetett.

Mutass kevesebbet