Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Metszetek nyolc évtized magántörténelméből

Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - Huszár Tibor - Régikönyvek
Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - Régikönyvek Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - Régikönyvek Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - Régikönyvek Metszetek nyolc évtized magántörténelméből - Régikönyvek
(0 vélemény)

Huszár Tibor 1930-ban született - éppen jókor, mondhatni, hogy belenőjön a világháborúba, Budapest ostromába, s aztán a Rákosi-korszakba, a moszkvai diákévekbe, a funkcionárius életbe, majd - még mindig fiatalemberként s egyre tanácstalanabbul - szemtanúja legyen a zaklatott 1956-osesztendőnek és a forradalomnak. Felnőtt ember már, amikor új életet kezd, és elhatározza, hogy a tudománynak szenteli az életét, mely azonban a békésebb korokban sem volt éppenséggel eseménytelen. A 20. század második fele magyar történelmének csapdáit kerülgetve telt az élete - és ehhez nyitott szemmel kellett járnia. Ezért olyan érdekes, sok meglepetést is rejtő olvasmány az önéletrajza. Huszár Tibort, aki a véletlen folytán sok fontos esemény hol közelebbi, hol távolabbi szemtanúja volt, számos neves emberrel - politikusokkal, tudósokkal - hozta össze a sors. "Magántörténelemnek" nevezi könyvét - a történelemhez írott személyes hangvételű lábjegyzeteknek, melyek azonban nemegyszer más megvilágításba helyezik az eseményeket, amelyeknek gazdag életpályája során a tanúja volt - hiszen csak ilyenekről ír. Nem a Nagy Történelemről, hanem mindig csak arról, amit megélt. Önéletrajzában még nagy ívű tudományos munkássága is háttérbe szorul az átéltekhez képest. Huszár Tibor nemcsak éles szemű, pontos megfigyelő, de roppant élvezetes elbeszélő is, írását személyesség hatja át, az oldott emlékezés hitele.

Borító tervezők:
Tóth Péter
Kiadó:
Corvina Kiadó
Kiadás éve:
2010
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Gyomai Kner Nyomda Zrt.
ISBN:
9789631359299
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
300
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Tartalom

I. Család, gyermekkor, a grundok világa 13
Hogyan kerültem az újlaki téglagyárba 18
A felszabadulás színe és visszája 21
Új régi helyem a családomban 27

II. Pártok, vezetők. Miért akartam aranykeretes
szemüveget hordani 30
A „fényes szellőkre" vetülő „deres majálisok" 34
Hogyan és miért lettem szovjet ösztöndíjas 38
A tanárok és a diákok „kettős osztarú" világa 44
„Ideológiai ködképek". A megcenzúrázott Marx és Lenin 47
Klasszikus és szocialista művek, irodalom a moszkvai
mindennapokban 47
Moszkva: zárt város, alulfejlett metropolis 51
A szabadsághiányról és a szigorúan ellenőrzött nyilvánosságról 53
A „gruppa", a követség, magyarok Moszkvában 56
A rettenet éve: 1937 szelleme kísért. Antiszemita hisztéria
kezdetei 57
„Az istenek is meghalnak" 59
Szovjet és magyar vezetők tanácskozása Moszkvában,
1953. június 13-16. 61
Útban hazafelé 62

III. Valahol utat tévesztettünk 65
A Soós család. Látogatás Tiszakécskén 65


A Huszár család. A Lenin (Erzsébet) körútra új lakók
költöznek 68
A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) központjában
(1953-1954) 69
A DISZ Budapesti Bizottságának Titkárságában 71
Üresjáratok az üzemi DISZ-szervezetekben 71
Fiatal értelmiségiek között. Új ismerősök, új barátok 72
Az „Éneklő ifjúság" mozgalom terve. Látogatás Kodály tanár
úrnál 74
Lakatos István és a Bessenyei Kör 76
Gyerekes kezdeményezés vagy megtévesztési kísérlet (DISZ-
karnevál Budapesten) 80
A Petőfi Kör háttértörténete: menekülés előre 82
Újabb beszélgetés Kelen Bélával. Kádár János szabadlábon.
Hogyan értesültem az SZKP XX. kongresszusának zárt
üléséről 86
A Petőfi Kör a csúcson. Tánczos Gábor, a szervező és az orátor 89
Elmagányosodásom története. Egy elnök, aki elfelejt elsőként
szót adni a párt által kijelölt előadónak 94
(Fél)fordulat. Kádár színre lép 99
Darvas Ivánnal és Bánát Péterrel a Vág völgyében. Látogatás
a „Tantinál" Prágában 102

IV. Forradalmi erjedés 106
Mi vonzott, mi taszított. Találkozás író barátokkal (1956) 106
Újra Tánczossal. Egyetemi diákgyűlések 107
Márványarcok a PB ülésén. A tömeg elözönli az utcákat 110
Pajzs úr és a geopolitika 113
Utolsó találkozásom Mező Imrével 114
Névleges és tényleges visszatérés a pluralizmushoz 116
A Mindszenty-beszéd olvasatai 120

V. A megtorlások, a depresszió és a kiútkeresés évei 122
Fegyelmi ügyeim 128
Kitérő: Volt főnököm a Kilián laktanyában; a Rottenbiller
utcai fiúk, akik kihozták 130


Hollós Ervin, Kelen Béla hozzászólása és indítékaik 132
„A tudomány inasa akarok lenni" — Első kísérlet 133
A József Attila Gimnázium tanára; történelmi stúdiumok;
feléledt kamaszkori élmények 135
Újabb beszélgetés Kelen Bélával áthelyezésemről és a „rossz
utakra csábító fiatal irodalmárokról" 135
A József Attila Gimnázium; rendhagyó tanítási módszerek.
A közösségépítés mámora 137
A megtorlás kemény szakasza 138

VI. Az oktatás és a kutatás vonzásában 143
Filozófia Tanszékcsoport az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Ki volt Molnár Erik? 143
Marx szülővárosában, Trierben 148
Zágráb, Praxis Kör 149
Római és bécsi kalandom. A Gramsci Intézet. Hogyan
találkoztam J.-P. Sartre-ral, Karel Kosikkal 152
Miért csonkán jelent meg „Erkölcs és társadalom" című
könyvem? Még egyszer Molnár Erikről. Ki volt Molnár René? 158
Aczél elvtárs azt üzente... Szociológiai tanfolyam a Társadalom-
tudományi Intézetben 164
Tárgyalások Heller Ágiékkal 167
1968, Berlin. Forradalmárok papucsban 168
1968, Prága, Budapest, Bécs (Raporton Aczél elvtársnál) 169

VII. A szociológia intézményesülése. Pályakorrekció 172
Patrónusok, tanárok, diákok, tanszék 172
Erdei Ferenc, a magyar szociológia (szociográfia) klasszikusa 173
Szalai Sándor, az enciklopédista, a szakszociológus,
az intézetalapító 175
Rokon vonások. Kortársaim, pályakezdésem 176
A szociológusképzés szakaszos felfejlődése és normalizálódása 177
Az előremenekülés ára. A funkciók sokasodása 181
A Szociológiai Társaság megalakulása 182
Szerepek, szereplések a nyilvánosság előtt 183


Huszár Tibor

1930 -
Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.

Huszár Tibor  további könyvei

Beszélgetések - Huszár Tibor - Régikönyvek
30%
Kiadás éve: 1983
1 440 Ft 1 008 Ft (30%)
Antikvár könyv
Erkölcs és társadalom - Huszár Tibor - Régikönyvek
30%
1 280 Ft 896 Ft (30%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...