Miért mágnes a Föld?

Mágnesnek nevezzük azokat a testeket, melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre. A mágneseknek mindig két pólusuk van (északi és déli), a különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok taszítják egymást. Kivitelét tekintve lehetnek állandó mágnesek és elektromágnesek. - A Föld egy hatalmas állandó mágnesként fogható fel. A Föld-mágnesnek van északi és déli pólusa. A Föld mágnesességének oka nem teljesen tisztázott. A Föld keletkezésekor izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedtek, és belőlük lett a gömb alakú földmag. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag 2900 km mélyen található fémgömbjét, (melyet a Gutenberg-Wiechert-felület választ el a felette levő földköpenytől), de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. A legelterjedtebb elmélet az úgynevezett dinamó-hatás. A dinamó-hatás szerint a Föld mágneses tere egy öngerjesztő dinamó. A Föld külső héjában lévő elektromosan jól vezető anyagban (folyékony vas, nikkel) elektromos feszültséget indukál, és mivel zárt vezetőként fogható fel, abban áram folyik (örvényáram hatás). Az elektromos áram viszont mágneses mezőt hoz létre, mely kölcsönhatásban van a mozgó folyékony réteggel és létrehoz egy másodlagos mágneses mezőt. A Föld mágnesnek számos hatása van: navigációt segíti, állatok tájékozódását lehetővé teszi, északi fény, a Földet körülvevő mágneses mező, amely töltött részecskéket tartalmaz (magnetoszféra) eltéríti, kölcsönhatásba lép a világűrből érkező töltött részecskékkel, így részben védelmet nyújt a napszéllel szemben, stb.

Mutass kevesebbet