Miért nem bírjuk a japánokat?

"…az ​egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendõ. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak…" (I. István magyar király intelmei fiához, Imre herceghez) A mellbevágó sorozatcím ne tévesszen meg senkit. Idegengyûlöletrõl szó sincs. A szerzõk csokorba gyûjtötték az egyes nációkról mások tudatában kialakult sommás megállapításokat és közhelyeket. Az olvasó – reméljük – bírni fogja az adott ország népét, vicceit, szokásait, s talán elgondolkodik azon is, hogyan vélekednek róla más népek olvasói… Ahogy az alkohol bekerül a képbe, Japánban rögtön elfogadhatóvá válik az elfogadhatatlan viselkedés. Ha egy japán becsiccsent, akkor végre önmaga lehet. Ilyenkor bocsánatos bûnnek számít, ha lehányja a fõnök cipõjét, vagy ha félreérthetetlen szexuális célzásokat tesz látótávolságon belül mindenkire – feltéve, hogy másnap reggel vidáman, lelkesen és pontosan érkezik meg a munkahelyére.

Mutass kevesebbet