Mindig van remény

Egy vakbélműtét nem tréfa dolog, ám néha váratlan következményei is lehetnek, különösen, ha a sebész nőnemű, és ráadásul még szép is. David és Lisa esetében az operáció a gyógyuláson kívül közelebbi ismeretséget, majd házasságot eredményezett, amely intézmény azonban soha nem mentes a bonyodalmaktól, a félreértések lehetőségétől, az akaratlanul okozott fájdalmaktól. Továbbá nem tesz jót neki a súlyos lerészegedés és a csinos nőismerős sem, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve, látványosan hiányos öltözékben nyit ajtót a hazaérkező feleségnek. David és Lisa elválnak, a sebésznő még a városból is elköltözik, majd megszüli gyermekét, és nem érdekli, hogyan zajlik volt férje és a csábító szirén élete, akik a későbbiekben együtt élvezik az édes életet. Eltelik hat év, a régi házastársak ismét egymásba botlanak, és immár tiszta fejjel, harag és gyűlölködés nélkül leülnek beszélgetni, s nemsokára rádöbbennek, hogy mindössze egy szerelmes nő cselszövésének az áldozatai lettek. Megértik, hogy nem történt semmi helyrehozhatatlan, lélekben még mindig egymáshoz tartoznak, és egy közös gyermek is összeköti őket. Az elhatározás nem várat sokáig magára, a család ismét összekerül, sőt, a harmadik, aki az egész fájdalmas kalamajkát okozta, bár elnyeri méltó büntetését, szintén nem marad hoppon...

Mutass kevesebbet