Miskolc története II.

A XVI-XVII. század eseményei komoly nehézségek elé állították a magyar politikai élet irányítóit és a hétköznapok gondjait közvetlenül átélő lakosságot. A török hódítók, majd az erős erdélyi fejedelmek megjelenése következtében három hatalom vetélkedett térségünk birtoklásáért. Felső-Magyarország hovatartozása így az erőviszonyok függvényében változott, amit jelentősen befolyásolt földrajzi fekvése, stratégiai-politikai-gazdasági fontossága és a fejedelmekhez - elsősorban a Rákócziakhoz - fűződő kapcsolata. Az alkalmilag kialakuló politikai határok azonban nem estek egybe a tényleges befolyási övezetekkel: a törökkel vidékünkön nem is alakult ki valódi határ, csak a várak tartoztak szilárdan valamelyik hatalomhoz. A fejedelmek esetében pedig az időnként változó, deklarált politikai határok csak legalizálták az egyébként többnyire kiterjedtebb erdélyi befolyást. A többirányú befolyás az igényelt szolgáltatásokban is megmutatkozott. Mértékük meghaladta a döntően egy hatalom fennhatósága alá tartozókét, így az elszegényedés nagysága is jelentősebbé vált. Az itt felvonuló, állomásozó katonaság ellátása pedig tovább növelte a gondokat. A politikailag zűrzavaros időszakban - elsősorban a XVII. században - gyakorta előfordult, hogy egy időben három helyről, legalább kétféle parancs, követelés érkezett a vármegyékhez, településekhez. A megnövekedett igényeknek pedig olyan körülmények között kellett eleget tenni, amikor egyik közigazgatás sem tudta helyreállítani a közbiztonságot, így a lakosság kénytelen volt hivatalos engedéllyel ugyan, de önvédelemre berendezkedni. Nem meglepő, ha ilyen viszontagságok között a jelöltek nem szívesen vállalták az egyébként megtisztelő, vezető városi és vármegyei tisztségeket.

Mutass kevesebbet