Mondják meg Zsófikának (dedikált)

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának. Ifjúsági kiadás. Budapest, 2001. Holnap Kiadó. 217 + [7] p. Szabó Magda (1917–2007) a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb, külföldön is legnépszerűbb és legtöbbet fordított női alkotója. Kossuth-díjas író, költő és műfordító, akinek regényei az emberi kapcsolatok mélységeit, a morális dilemmákat és a történelmi sorsfordulókat mutatják be. Debreceni gyökerek: 1917. október 5-én született Debrecenben, amely szellemi és vallási örökségével egész életművét meghatározta. A Mondják meg Zsófikának (1958) című regénye az írónő első ifjúsági regénye, amely úttörő szerepet játszott a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom modernizálásában. A kötet jelentősége abban rejlik, hogy szakított a korszakra jellemző sematikus, idealizált és didaktikus gyerekábrázolással, helyette valódi lélektani mélységgel és társadalmi valósággal töltötte meg a műfajt. Szakítás a sémákkal: A korabeli szocialista realizmus elvárásaival szemben a regény nem fekete-fehér karaktereket mutat be. A felnőttek sem tévedhetetlenek, a gyerekek pedig összetett belső világgal rendelkező, autonóm személyiségek. A gyermeki gyász és trauma ábrázolása: Tabudöntögető módon egy 11 éves kislány apjának elvesztését, a gyászt, a környezetváltozást és az elidegenedést állítja a középpontba. Többszólamú narráció: Szabó Magda bravúrosan váltogatja a nézőpontokat (anya, pedagógusok, osztálytársak). Ezáltal megmutatja, hogy a félreértések és a konfliktusok a kommunikáció hiányából és a beleérző képesség (empátia) elmaradásából fakadnak. Kritikus társadalomkép: Finom, de határozott kritikát fogalmaz meg az elvárásokra épülő neveléssel, a teljesítménykényszerrel és a szülői/tanári vaksággal szemben. Az anya karaktere például képtelen elfogadni lánya átlagosságát, ami mélyíti Zsófika elszigeteltségét. A regény kompozíciója is rendhagyó: "A regény vége" című fejezettel kezdődik, ami azonnal megfordítja a klasszikus lineáris történetmesélést. A cselekmény mozgatórugója egy rejtély, az apa befejezetlen utolsó mondata ("Mondják meg Zsófikának..."), amelynek hiányzó felét a kislánynak a saját tapasztalatai, jellemfejlődése és a felnőtté válás útján kell megtalálnia. Illusztrált kiadói keménypapír-kötés.

Mutass kevesebbet