Mozgásfejlesztés az óvodában

A könyv 10 éves kutatómunka tapasztalatának összegzése, 4 teljes óvodai év testnevelés foglalkozásainak ütemezése, mely a 3-7 éves korosztály mozgásfejlesztéséhez nyújt segítséget. A leírt foglalkozások mind a mozgásanyag, mind a fejlesztő feladatok tekintetében egymásra épülnek. A foglalkozások anyaga az agyi funkciók serkentését állítja fókuszba. Minden foglalkozás leírása fejléccel kezdődik, ahol fontosság szerint szerepelnek a funkciófejlesztő feladatok. Sorrendiségük elárulja aznapi dominanciájukat (melyik funkció fejlesztése kerül előtérbe az adott foglalkozáson). A fejlécek segítségével azt is pontosan követni lehet, melyik korosztálynál mely funkciók fejlesztése kapjon hangsúlyt. (Lásd „Kudarc nélkül az iskolában” c. könyv 160. oldala.) Valamennyi funkció fejlesztése jelen van minden korcsoportban, csupán a nehézségi szintek eltérők. Pl. kiscsoportban is van alaklátás fejlesztés, amikor körformát vagy négyszöget futnak körül. A nagycsoportosok már hurokvonalat mozognak le. A kiscsoportos kor a nagymozgások fejlesztésének legideálisabb szakasza (szenzitív szakasz). Ebben a korban tökéletesedik tovább a járás – gondoljunk a lépcsőn bizonytalankodó 3 évesekre –, finomodik a futás – az eleinte pattogó, szinte helyben futás lépései megnyúlnak. A fejlesztés nem áll le a 4-7 éveseknél sem, csak a speciálisabb agyi funkciók figyelemmel kísérésére tolódik a hangsúly. A testséma kialakulása, a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az „énkép” megszületéséhez. A testrészekkel való ismerkedés során a térirányok is bekapcsolódnak a megismerés folyamatába (a mozgatás iránya – pl. lépj előrébb –, a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete – csípő lent, derék följebb, has elöl, fenék hátul). A testrészek mozgatása, megérintése, behatárolása és megnevezése közben szerzett tapasztalatok felhasználásával teljesedik ki a „testtérkép”. A foglalkozásokon lényeges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának, elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. A 6-7 éveseknél kiemelten fejlesztjük többek között a finommotorikát. Nem elsősorban azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége. A speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy a még be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőség során beérhessék társaikat. Kiscsoportosok is kapnak kéziszereket, melyek segítségével a kéz izmainak differenciált mozgatását gyakorolhatják, de saját szintjükön. (Kiemelt feladat – lásd „Kudarc nélkül az iskolában” Testnevelés című fejezet). A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése szintén minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés a gyermekek szókincsét bővíti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban.

Mutass kevesebbet