Mozi az alagútban (dedikált)

A ​filmkritikus, filmújságíró Gervai András vállaltan szubjektív krónikájában arra keresi a választ, merre tart a film a kilencvenes években, mi jellemzi a magyar és az európai filmművészetet, Hollywoodot és „off” Hollywoodot. Kitekinthetünk a harmadik világ filmgyártására is. Találhatunk elemzést többek között Bereményi, Gothár, Jeles, Szabó István, Woody Allen, Altman, Coppola, De Palma, Greenaway, Jarmusch, Joszeliáni, Aki Kaurismäki, Kuroszava, Kusturica, Makavejev, Rohmer, Spielberg, Waters alkotásairól. Nemcsak vitathatatlan értékek, de tanulságos művészi kudarcok, a tömegfilm modellértékű, olykor kártékony darabjai is helyet kaptak a válogatásban. A kritikák mellett gazdag dokumentáció is olvasható; mindenekelőtt oknyomozó riportok, interjúk, a magyar filmszakma elmúlt fél évtizedéről, problémáiról. Így az alapítványok körüli vitákról, a filmstúdiók helyzetéről, a filmgyárak végnapjairól, a művészek utcára kerüléséről, a filmforgalmazásról és a moziik megfogyatkozásáról. Az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió elnöke Hollywood játékszabályairól beszél, európai rendezők (Angelopoulos, Ferreri, Jakubisko, Menzel, Tanner, Pintilie, Wajda, Zanussi) pedig az európai film fenyegetettségéről s általában a filmművészet jövőjéről fejtik ki véleményüket.

Mutass kevesebbet