
(1 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó
Központi raktár
A felső lapélén tollas jelöléssel.
360
hűségpont
Hogy működik az alku?
hátul mindig ott sunyít valaki A kilencvenesévekben egy új politikai revolverújság próbaszámának szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut, mely nem csupán a kor titkosszolgálati botrányait és terrorcselekményeit értelmezné újra, hanem a háború óta eltelt évtizedek egész történelméhez is sajátos kulcsot adna; ráadásul egy és ugyanazon történet részesévé tenné a CIA-t, a régi és új fasisztákat és a Vatikánt, a szabadkőműveseket és a Vörös Brigádokat, sőt még az erdőrendészetet is. A sztori kiindulópontja, központi motívuma pedig egyetlen kérdés: lehet-e, hogy annak idején, 1945. április 28-án nem a kivégzett Mussolini hulláját tették közszemlére a milánói Loreto téren? Hihető állítás-e ez vagy paranoia? És ha az, akkor vajon nyugodtan alhat-e a hírhozó? Mindennek a tetejébe pedig: sikerül-e annak, aki mindezt felidézi az elbeszélőnek tehát , kereket oldania (kik elől is?), miután? Történelmet krimivel, hideglelős izgalmakat bővérű humorral elegyítő, hamisítatlan Eco-könyv a mester immár sajnos legutolsó hetedik regénye is.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9789634053637 |
|---|---|
| Kiadó: | Európa Kiadó |
| Kiadás éve: | 2016 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Alföldi Nyomda Zrt. |
| Borítótervezők: | Gerhes Gábor |
| Kötés típusa: | kemény papír |
| Terjedelem: | 207 |
| Fordítók: | Barna Imre |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 21.00 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Irodalom / Szépirodalom / Szórakoztató Irodalom / Akció, Kaland,krimi |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Nehéz értékelést írnom erről a könyvről, mégpedig ezúttal lélektanilag is. Két korábbi olvasmány (és azok egyszer, illetve kétszer való újraolvasása) megingathatatlan Eco-rajongóvá tett, egyúttal feltornázta az egekbe az Eco-regényekkel szembeni elvárásaimat. Ha nem Eco írta volna/nem tudnám, ki írta ezt a könyvet, akkor elképzelhető, hogy áradoznék róla. Így viszont nem vagyok teljesen elégedett. Eco a Foucault-ingával bizonyította, mennyire jó regényt tud írni összeesküvés-elméletek köré. Most is ezt teszi. Ugyanakkor, ha a másikkal hasonlítom össze, nem csak terjedelemben (és lábjegyzetek számában) marad el,* de sajnos minőségben is. Ez mondjuk rövidebb is, jóval (kb. harmada?). Talán Econak szüksége van arra a plusz párszáz oldalra, hogy igazán jót írjon. Pedig a kiinduló történet ígéretes. Az a néhány karakter, akit megismerünk is jó. Bizonyos jelenetek úgyszintén. Csak épp egyiknek sincs lehetősége kellőképpen kibontakozni. Kár érte. De azért valószínűleg még így is fényévekkel jobb, mint amit mások (értsd: Dan Brown**) írni tudnak. Az mondjuk tetszett, hogy ha valaki elfelejtené, hogy krimit olvas, néhány oldalanként jön egy utalás (Poe, Maigret, Sherlock, stb.). * Ebben nincs egy se. ** Bár tőle még csak egyet olvastam. Rajongói nyugodtan ajánlhatnak olyan műveket tőle, amelyek megváltoztatják a véleményemet. ("Dan Brown is one of the characters in my novel Foucault’s Pendulum, which is about people who start believing in occult stuff." Umberto Eco)