Művészet és válság

Rabinovszki Máriusz. Művészet és válság. Két évszázad művészeti irányai a társadalmi fejlődés tükrében. Budapest, [1945]. Dante Könyvkiadó (Révai-nyomda). 62, [2] p. (Dante új könyvtár). Fűzött papír. / "Századunknak nincs formája. Nem nyomtuk rá korunk bélyegét sem házainkra, sem kertjeinkre, sem bármi másra. Az utcán járó-kelő férfiak közül van, aki III. Henrik korának divatja szerint vágatja szakállát. Mások símára borotváltak, mások megint úgy viselik hajukat, mint Raffael arcképén, ismét mások, mint ahogy Jézus Krisztus korában hordták. Gazdagjaink lakásai valóságos furcsaságok gyűjteményei: megtaláljuk bennük össze-vissza az antikot, a gótikát, a renaissance vagy XIII. Lajos stílusát. Van valamink, amivel a miénken kívül egyetlen század sem dicsekedhetik: a mi ízlésünk az eklekticizmus. Mindent elfogadunk, amit találunk, ezt a szépsége miatt, azt a kényelmessége miatt, más valamit, mert régiség, ismét más valamit egyszerűen mert csúf. Ekként csak töremlékből élünk, mintha a világ vége közelednék." Imre a XIX. század gyermekének vallomása. Világosan látja korának páratlan sajátságát, a szellemi egység és folyamatosság hiányát. A roppant megértőkészséget, ami a célszemlélet határozatlanságával párosul s ami mögött gyakran nem rejlik egyéb, mint sznobság. A kitűnő történelmi tájékozottság mellett a lelki tájékozódás zavarosságát... Mi történt voltaképen? A XVIII. század végével megindult egy folyamat, mely napjainkig sem zárult le s alighanem egy merőben új korszak előkészítője.

Mutass kevesebbet