Művészetszociológia

A művészetszociológia ma még sok szempontból nem tekinthető ugyanolyan értelemben egységes szakágnak, mint pl. az iparszociológia vagy a családszociológia. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a művészetszociológia által vizsgálható problémák részben mindig felvetődtek például az esztétikai tudományon belül, s emiatt a szociológiai szemlélet nehezen szabadul a hagyományos művészetszemlélet gyámságából; másfelől pedig sok helyütt még ma is tartja magát az a felfogás, hogy a művészi alkotás, illetőleg a befogadás "titokzatos" folyamatok, amelyek nem vizsgálhatók szociológiai eszközökkel. Ennek ellenére világszerte évtizedek óta nagyarányú szociológiai jellegű vizsgálódások folynak e jelenségek társadalmi természetének, meghatározóinak és következményeinek tisztázására. Természetesen, éppen a mondottak miatt, még távolról sem "konvertibilisek" sem elméletileg, sem módszertanilag. Különböző oldalakról, különböző szemléletek talajáról, különböző módszerekkel nyúlnak a problémákhoz. A művészetszociológiai kutatások már tematikailag is több dimenzióban rétegződnek. Így élesen különválik az alkotási folyamatnak, az alkotók társadalmi helyzetének és csoportéletének kutatása; a műveket a közönséghez eljuttató intézmények szervezetének, működési módjának vizsgálata; a közönség reagálásának, a befogadási folyamatnak a tanulmányozása; sőt, külön iskolát alkotnak azok a megközelítési módok, amelyek azt firtatják, hogy az esztétikai műveltség és érzékenység különböző típusainak melyek a funkciói a különböző társadalmi csoportok "ideológiai háztartásában", a társadalom és a kultúra hatalmi struktúrájában. Egy másik dimenzióban különválnak maguk a művészeti ágak mint a szociológiai kutatás tárgyai: az irodalom (és az olvasás); a film (és a moziba járás); a képzőművészet (és a képzőművészeti műveltség) stb. Bizonyos szempontból külön kutatási ágat alkotnak azok a vizsgálatok, amelyek a műalkotásokat mintegy dokumentációnak tekintik az őket létrehozó társadalomról, s a műveket megrendelő és termelő társadalmi közegre nézve vonnak le belőlük konzekvenciákat. Kötetünk képet ad a mai nemzetközi művészetszociológiai kutatómunka valamennyi fontosabb típusáról, irányzatáról, mintegy panorámát nyújtva a magyar olvasónak - szociológusoknak, pedagógusoknak, a közművelődési intézmények dolgozóinak, egyetemi hallgatóknak - ennek az ígéretes, módszereit és elméleti kérdésfeltevéseit tekintve is egyre igényesebb kutatási szférának az állapotáról.

Mutass kevesebbet