Nádtetős szocializmus

Az író vallomása: Ötéves koromban, amikor még iskolába sem jártam, csak néha, hogy ne maradjak felügyelet nélkül, elvittek magukkal a testvéreim, elhatároztam, hogy tanító leszek. Tíz évvel később, a felszabadulás friss élményének hatására, már vonzóbbnak és megfelelőbbnek tartottam a magam számára a politikusi pályát. Végül megtaláltam azt az egész életre szóló hivatást, amelyen a bennem élő pedagógus éppúgy szóhoz juthat, mint a politikus - és még mi minden más! - és ez az irodalom. Kissé túlozva, de csak azért, hogy a gondolat plasztikusabb legyen, azt merem állítani, hogy az író már azt is megnézi, hova szülessen. Nehéz lett volna érdekesebb, konfliktusokban bővelkedőbb helyre születnem, mint falura, parasztok közé parasztnak. Az elmúlt huszonöt évben óriási változások történtek társadalmunkban, de a változásoknak leginkább kitett, legnagyobb tömegű társadalmi réteg a parasztság volt. (A 45-ös földosztással még a polgári forradalom mulasztását kellett pótolnunk - s alig tizenöt évvel később, 59-60-ban a termelőszövetkezetek megszervezésével már a szocializmus kereteit teremtettük meg falun is.) A falu korszerűtlensége - életmódban, szemléletben, erkölcsben - tűnőben van, szakadatlanul átadja helyét az újnak - vagy esetleg egy másképpen korszerűtlennek. A fejlődés mindig ellentmondások közepette valósul meg - de talán sehol sem annyira tetten érhetően, mint falunk. Ez az ellentmondásosság számomra egyenesen felszólító jellegű, ez késztet arra, hogy - idestova húsz éve - a szépirodalom mellett ezt a közvetlenül politizáló, aktuális, nemegyszer mozgósító műfajt is műveljem, amit irodalmi riportnak neveznek. A riport, a szociográfia - számomra - egy izgalmas bűnügy nyomozásához hasonlít - azzal a különbséggel, hogy itt sosem lehet eljtuni a nyomozás végére, mert addigra a valóság megint "továbbáll". Szerfelett bonyolult korban élünk, s az én energiáim nagy része is arra megy el, hogy kiismerjem magam ebben a szerfelett bonyolult korban. Vidéki riportútjaim - "nyomozásaim" - megbízhatóan eligazítanak. Szeretném remélni, hogy az olvasót is.

Mutass kevesebbet