Nagy magyar atlasz

Nagy magyar atlasz. 158 színes főtérkép és kétszázhatvanöt melléktérképpel és névmutatóval. Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével szerkesztette Brózik Károly. Budapest, 1906. Lampel R. – Wodainer F. és Fiai (Franklin-Társulat ny.) [8] + 52 p. + eredetileg 89 térkép (színes, ebből 63 dupla oldalas, a térképek 1–158-ig számozva). Példányunk hiányos!!! Hiány: 7-8, 24-25, 26-27, 33-34, 35-36, 51-52, 104-105, 108-109, 114-115, 124-125, 126-127, 135-136, 137-138, 139-140, 148-149, 150-151, 154-155 sz. térképek!!! Folio. A kötet szerkesztője, Brózik Károly (Máramarossziget, 1849. január 9. – Budapest, 1911. július 12. magyar geográfus, térképész, szerkesztő, író. A máramarosszigeti, a győri és a szatmári gimnáziumban tanult. Az egyetemet Budapesten végezte el. A budapesti második kerületi főreáliskola segédtanára, majd körmöcbányai tanár. Számos népszerű földrajzi munka szerzője. Legfőbb érdeme, hogy számos kiváló magyar atlaszt szerkesztett és adott ki. Munkásságának kiemelkedő teljesítménye az európai színvonalú, monumentális, 1906-ban megjelentetett Nagy Magyar Atlasz", amit Erődi Béla és Berecz Antal közreműködésével készített. A szerkesztésében megjelent, korában hiánypótló kiadványnak számító Nagy magyar atlaszról a következőket írta Cholnoky Jenő a Földrajzi Közlemények hasábjain: Impozáns kötet! Az első, a magyar nagyközönség számára való atlasz! Valóságos örömünnepe a magyar geográfiának, amikor asztalunkon megpillanthatjuk az első magyar nagy atlaszt! A Földrajzi Társaságé, illetőleg annak volt tisztikaráé a főérdem, hogy ez az első magyar nagy atlasz ilyen nagy arányokban megjelenhetett. De a vállalkozó Lampel cég nemes törekvését is teljes elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a hazánkban annyira elterjedt német atlaszok kiszorítására ilyen áldozatkészen sietett. [...] Az atlasz térképei nemcsak a topográfiai viszonyokról tájékoztatják az olvasót, hanem a fizikai földrajz és néprajz számtalan kérdéséről. A fő, topográfiai térképek mellett számtalan melléktérkép nyújt felvilágosítást az illető földrész, vagy ország klímájáról, terményeiről, népességéről, népeinek vallásáról, közlekedéséről stb. stb. Egyes nevezetesebb vidékeknek, városoknak, helyeknek nagy mértékű, csinos kivitelű kis melléktérképe megbecsülhetetlenül tanulságos és élvezetes dolog. (Földrajzi Közlemények, XXXIV. kötet, 1906, 238.). Előszó: "Minden kulturnemzet, a mely önálló tényezője a nemzetközi forgalomnak, kereskedelemnek és politikának, rendelkezik oly nagy atlaszszal, a mely a nemzet polgárainak pontos felvilágosítást ad minden oly kérdésben, a mely figyelmét akár politikai, akár tudományos, akár kereskedelmi érdekkörénél fogva a haza szűk határain túl távoli idegen országokra vagy földrészekre irányítja. Természetes, hogy az ilyen nagy atlasz bármily lelkiismeretes munka eredménye is, szükségszerűen magán viseli minden nemzet egyéni jellegének és különösen gazdasági vagy politikai összeköttetéseinek a bélyegét s éppen ezért van szükség arra, hogy minden kulturnemzetnek meg legyen a maga eredeti nagy atlasza. Olyan kincse ez minden művelt embernek, mint a lexikon, s megvan az értéke a családi körben is, mert olvasmányaink lépten-nyomon szükségessé tehetik, az iskolákban, az irodákban, a hivatalokban és az üzletekben, komoly munka közben egyaránt. A magyar nemzetnek a mai napig nem volt ilyen külön NAGY MAGYAR ATLASZA egyrészt azért, mert a kulturális fejlettség csak az utolsó évtizedben tette általános szükségletté, másrészt azért, mert a magyar ipar sem vállalkozhatott volna az ilyen rendkivül bonyolult és mégis tökéletesen pontos művészi ipartermék megfelelő előállítására. A fejlődés azonban rohamosan haladt minden téren, s a magyar nemzet gazdasági, tudományos és politikai érdekei lépten-nyomon érezték, mily sok oly nemcsak aprólékos, hanem gyakran jelentős részlete is van minden idegenben előállított nagy atlasznak, a mely a mi sajátos szükségleteinknek nem felel meg. Így vált lassan közszükségletté egy eredeti nagy magyar atlasznak a megteremtése s midőn a kiadó cég ezelőtt nyolc esztendővel elhatározta, hogy e nagy munka kiadására vállalkozik, elhatározta egyben azt is, hogy az úttörő nagy művet a maga egészében tisztán magyar erővel fogja előállíttatni, hadd legyen az nemcsak a magyar tudomány és kultura, hanem a magyar ipar fejlettségének is értékes bizonysága. A Magyar Földrajzi Társaság 1898. évi márczius hó 12-én tartott választmányi ülésén a kiadó cég előterjesztését tárgyalva, kimondotta, hogy ilyen nagy magyar világatlasz kiadását melegen óhajtja, szivesen hozzájárul ahhoz, hogy az a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából jelenjék meg s a maga részéről erkölcsi támogatásával fogja gyámolítani a vállalkozást, így indult meg a nagy úttörő munka megvalósítása. A kiadó vállalkozását nyolc évi szakadatlan lelkiismeretes fárasztó munka után siker koronázta: az első MAGYAR VILÁGATLASZ, a melynek gondolata, terve, technikai megvalósítása minden részletében a magyar szellem és a magyar ipar terméke, a Magyar Földrajzi Társaság közreműködésével elkészült." Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben (Leszik K., Budapest).

Mutass kevesebbet