Nagyböjti tűnődések

Legnagyobb keresztény ünnepünket, a húsvéti ünnepet megelőző negyven napot - a vasárnapokat nem számolva - nagyböjtnek nevezzük. Ez az idő a böjt és a bűnbánat ideje. Hamvazószerdával veszi kezdetét és nagyszombat éjszakájáig, illetve húsvétvasárnap hajnaláig, Jézus feltámadásának napjáig tart. A böjtölés nagyon régi szokás az emberiség történetében. A Bibliában is sokszor szerepel a böjt és a fejre hintett hamu, mint vezeklési "módszer". Hamvazószerda és nagypéntek, az egyház parancsa szerint szigorú böjti nap! Ilyenkor, aki elmúlt 18 éves, és még nincs a hatvanon túl, annak csak háromszor szabad étkeznie, és ebből csak egyszer lakhat jól. Ezzel is ki akarjuk fejezni tiszteletünket és szeretetünket, Isten és a keresztre feszített Jézus iránt. A húsvét elnevezés is a böjtölésről kapta nevét. Ugyanis a régi keresztények csak böjt végén vettek magukhoz húst. Innét tehát a név: hús-vét. E rövidke, gondolatébresztő írások visszatérő "kulcsszavai" az alázat, a bűnbánat, az önvizsgálat, a lemondás, az önuralom, a szeretet, a békesség... - mindennapi tanúságunk alapkövei. Éppen azért, a "Nagyböjti tűnődések"-et az év bármely szakában felüthetjük, bármikor eltűnődhetünk. adja Isten, hogy általa is hitelesebb Krisztus-követők legyünk...

Mutass kevesebbet