Nagyon fáj (dedikált)

József Attila: Nagyon fáj. József Attila versei. [Budapest], (1936). Cserépfalvi. (Löbl Dávid és Fia ny.) 95 + [5] p. Első kiadás. Kiadói, karton borítékban. Németh Andornak dedikált példány. Aki Németh Andor József Attiláról szóló esszéjét olvassa, azt valósággal megdöbbenti az a kíméletlen őszinteség, amellyel a költő barátja, élete és pályája sorsfordító pillanatainak közvetlen tanúja vall a közöttük lévő baráti kapcsolatról. A költő barátjának címezve írta meg Ars Poetica című versét. József Attila érzékenysége azonnal rátapintott a Németh Andorban bujkáló melankóliára, s biztatását verssé formálta "Németh Andor" című költeményében. József Attila kései lírájában gyakran kap hangot a gyermekként létezés állapota is. Utolsó kötetének, a Nagyon fájnak versei félelmetesen pontos kórképet nyújtanak állapotáról. A versírás menedék a költő számára, megtartó elemi életfeltétel, védekezés a betegség uralomra jutása ellen. Az utolsó években viszonylag sok verset ír, és ehhez képest alig ír rossz verset és sok a remekmű. A Nagyon fáj volt József Attila első olyan kötete, mely hivatalos kiadónál jelent meg Herz ajándék-papírjára nyomva. A költő felhatalmazást kapott a tipográfia megválasztására, ő tördelt, részt vett a szedésben – és végre kompromisszumok nélkül szerkeszthette-illeszthette egységgé a széthullás riadalmát kiáltó műveit.

Mutass kevesebbet