Napló elnökválasztással

Részlet a könyvből: "Sohasem gondoltam, hogy valaha eljutok Amerikába. Nekem már Bécs is messze volt, 1983 őszén jártam ott először, amikor már elmúltam harmincéves. Nincsen se rokonom, se ismerősöm az Újvilágban, sem pedig szakmai kapcsolatom, amely odavezetett volna - legalábbis így volt az 1990-ig. S aztán hirtelen minden megváltozott. Hazánk - szinte egyik évről a másikra - bekerült a nyugati szemlélődők érdeklődésének látószögébe, s ezt a tényt a magunk bőrén is érzékelhettük, 1989 őszétől kezdve alig volt olyan hónap, hogy valaki az USA-ból ne járt volna nálunk - főleg a feleségemet keresték, közgazdasági elemzések, riportok végett. 90 őszén beláttam, hogy neki kell állni rendesen megtanulni angolul, mert a meglévő - főleg olvasásra alapozott - tudás már bizony kevés lesz a továbbiakban. 1991 tavaszán-nyarán rá is szántam heteket, s főleg az International Language School alcsúti intenzív tanfolyamainak köszönhetően elég rendesen megtanítottak beszélni, írni, érteni és olvasni. A legjobbkor. Ez idő tájt ugyanis azt vettem észre, hogy gyakrabban kapok külföldi leveleket, mint hazait, s nincs olyan hét, hogy be ne esne valaki dán, spanyol, kanadai, japán stb. szociológus, újságíró, politológus, rádió- vagy tévériporter hozzánk néhány órás véleménycserére, interjúra, avagy csak pusztán beszélgetni."

Mutass kevesebbet