Napoleon I-III.

Name: Napoleon I-III.
Price: 3840.00 HUF
Availability: InStock
Author: Feleki László
ISBN: 9632702093

,,a csodálatos kaland''

Feleki László - Napoleon I-III., Budapest 1976 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

3 840 Ft

4 800 Ft

20%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

192

hűségpont

Hogy működik az alku?

„Azt hiszem, már háromkötetes Napoleon-könyvem ("a csodálatos kaland") képet adott alkotó módszeremről. Sok száz könyvből, forrásmunkákból, életrajzokból, hadtörténeti szakkönyvekből, lexikonokból, egykori újságokból igyekeztem összeszedni, valószínűsíteni és rendszerezni a tényeket. Sajátjaim a bíráló, értékelő, elemző megjegyzések. A használt forrásmunkák közül ezúttal Németh Andor: "A császár-diktátor” című pompás könyvét forgattam haszonnal III. Napoleon pályafutását méltatva, továbbá sok értékes adatot nyertem Paléologue visszaemlékezéseiből is."

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632702093
Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:	1976
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Athenaeum
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	646 + 790 + 711 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	1.60 kg
Kategória:	Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Életrajzok / Történelem / Újkor-legújabb Kor / Egyetemes

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

(Egy kissé szokatlan) 
             TARTALOM 

              (Első kötet)

Előszó, amelyből kiderül, hogy mekkora fába vágta fejszéjét a 
 szerző, aki viszont csak annyit ígér, hogy elmeséli Napoleon 
 történetét, majd véleményt mond róla 7

               I. rész 
            A TÁBORNOK

Az 1. fejezet Napoleon eseménydús gyermekkoráról szól, amely 
 méltó a korzikai történelemhez. Külön figyelemre méltó, hogy a 
 franciagyűlölő kis korzikai vadóc hogyan került be egy francia 
 nemesi katonaiskolába, s mennyi baja volt az utálatos francia 
 kölykökkel. 17
A 2. fejezetben Napoleon már Párizsban folytatja tanulmányait, 
 s szorgalma jutalmául tüzértiszt lesz belőle. Csapnivaló novel- 
 lákat és történelmi munkákat Ír, de irodalmi tehetségtelen- 
 ségét éppen úgy nem ismeri fel, mint a nagy francia forradalom 
 jelentőségét.                 39
A 3. fejezetben az elegáns tüzértiszt Párizs és Ajaccio között 
 ingadozik, Franciaországban konzervatív, szülőföldjén forradal- 
 már. Amihez nyúl, baj lesz belőle, amint azt a „véres húsvét" 
 is példázza. Önhibáján kívül vereséget szenved Santa Maddalena 
 előtt — francia szolgálatban! Korzika Paoli mellé án, és kiveti 
 magából az „áruló" Buonaparte családot. Toulonba érkeznek a 
 száműzöttek.                  54
A 4. f jezetnek jut az első igazi napoleoni diadal: ő vezeti győze-  lemre a köztársasági csapatokat a királypárti megszállás alatt 
 lemre a köztársasági csapatokat a királypárti megszállás alatt 
 levő Toulon ellen. Angol szurony ejti rajta az első sebet. Tá- 
 bornok lesz, majd — Thermidor után — „áruló". Megismer-


  kedünk Desirée-vel, Napoleon jövendő — sógornőjével. . . 
  Hősünk (valóban az1) hol tábornok, hol kegyvesztett, s ép- 
  pen Párizsban cselleng, amikor a konventet halálos veszedelem 
  fenyegeti. 89
Az j. f jezetben a híres forradalmi naptár egyik napja kerül be a 
  világtörténelembe: Vendémiaire 13-án (október 5-én, 179S- 
  ben) „a monumentális arcú kis emberke" megmenti a forradal- 
  mat, majd feleségül veszi szeretőjét, Jozefint, s mézeshetek 
  helyett (amelyek már előzőleg lezajlottak) az itáliai hadszíntérre 
  indul mint főparancsnok. 125
A 6. fejezetben visszavonhatatlanul megkezdődik a világtörténelem 
  legfényesebb üstökös-pályafutása. Bonaparte tábornokot saját 
  gránátosai léptetik elő „kis káplár"-rá. Napoleon az arcole-i 
  hídon éppen úgy otthon érzi magát, mint a campoformiói 
  tárgyalóasztalnál. A példátlan diadalút után újra Párizsban. . . 149
A 7. fejezetben Napoleon egy darabig ünnepelteti magát, majd az 
  Ezeregyéjszakába illő tervet hajt végre: közel negyvenezer vité- 
  zével átkel Egyiptomba, hogy innen Indiába vonulva mérjen ha- 
  lálos csapást Angliára. Mint tudjuk, negyven évszázad tekintett 
  le katonáira a piramisokról, Nelson viszont színes szavak nélkül 
  veri szét a francia hajóhadat Abukir előtt. A szíriai pokol, a 
  jaffai vérengzés és az „acrei homokszem" következik... Aztán 
  a szárazföldi abukiri győzelem után a kis káplár hazalopózik. 256
A 8. f jezetben Napoleont olyan diadalmámor fogadja, hogy az 
  államcsíny már a levegőben lóg, s annak rendje és módja 
  szerint, rendkívüli ügyetlenségek után, le is zajlik 1799. Bru- 
  maire 18-án és 19-én (november 9-én és io-én). A nap hőse. 
  Lucien, győztese Napoleon, a konzulátus megalapítója.        368

                              II. rész 
                          A KONZUL

Az I. fejezetből megtudjuk, hogy Napoleon Első Konzul lett —
  s6 az egyenlőtlenek között. Kiderül, hogy az Első Konzulnak 
  semmi érzéke sincs a betyárromantika iránt, rövid úton végez a 
  rablóbandákkal. A politikai ellenzék fogalma is ideges ellenszen- 
  vet kelt benne. Nincsenek ábrándjai a béke felől, és piros fejű


 gombostűt szúr a térképen Marengo térségébe : itt lesz a döntő 
 csata az osztrákokkal. 419
A 2. fejezet valósággal dúskál festői csataképekben. Az újkori 
 Hannibál átkel az Alpokon, öszvérháton . . . Kisebb előcsatáro- 
 zások után Napoleon alaposan. elszámítja magát Marengónál, 
 de szerencsére a néhány nappal korábban Egyiptomból meg- 
 érkezett Desaix, élete árán, megnyeri a csatát az Első Konzul 
 számára. 446
A ;. fejezetből különféle hazai aknamunkáról értesülünk, Napoleon 
 álhalálhírére az utódlás kérdéséről tárgyalnak, s Napoleon 
 bátyjának, Józsefnek a személye is szóba kerül. De az élő Napo- 
 leon a tárgyalóasztalnál nagyobb fölénnyel győz, mint a csata- 
 téren. A provence-i gróf (a későbbi XVIII. Lajos) levelekkel 
 ostromolja az Első Konzult, hiába. Az engedetlen Moreau nagy 
 győzelmet arat Hohenlindennél, majd megkötik a luneville-i 
 békét. A felszabadított Itália újra francia fennhatóság alá kerül. 489
A 4. fejezetből kiderül, hogy mennyire komolyan veszik már a fran- 
 cia köztársaság fejét: merényletet követnek el ellene. Napoleon 
 megkezdi a jakobinusok felszámolását és Európa átszervezését. 
 Súlyos gyász éri: barátját és szövetségesét, Pál cárt megölik, ami 
 nem szokatlan a cárizmus történelmében, de Napoleonnak na- 
 gyon kellemetlen. Egyiptomot fel kell adni, de megkötik a 
 francia—angol békét Amiens-ben. Konkordátum a Vatikánnal, 
 mert „Franciaországnak kell egy kis vallás". A Bonaparte- 
 törzs egyre több bosszúságot okoz Napoleonnak. A konzuli 
 aranykor: rend, közrend, becsületrend. 516
Az f. fejezet eseményei még mindig a béke áldásait sugározzák. 
 Megszületik Napoleon törvénykönyve, a Code Civil, vagyis 
 a híres Code Napoleon. Némi nyomásra élethossziglan (vagy 
 életfogytiglan) választják meg Első Konzulnak. Már megkezdőd- 
 nek az utódlással kapcsolatos bonyodalmak, Napoleon meddő- 
 nek hiszi magát az egyiptomi kísérletezések után. Csodálatos 
 népszavazás Hollandiában, majd Napoleon megalakítja az Olasz 
 Köztársaságot. Balsikerű, csúnya vállalkozás Santo Domingó- 
 ban, alkudozások Angliával, aztán vége az amiens-i békének, 
 most már végleg kitör a francia—angol háború. 5G9


A 6. f jelet többek között ködös angliai tervekről szól, Napoleon 
 a legszívesebben Londonban tenne pontot a háború végére, de 
 át kellene kelnie a Csatornán, s ehhez „csak háromnapi köd" 
 ( ?) kellene. Letartóztatják Moreau-t, Pichegrut és Cadoudalt, 
 de ez még mind csak semmi! Napoleon elfogatja, hazaárulással 
 vádolja, majd kivégezteti az utolsó Condét, egy Bourbont: En- 
 ghien hercegét. A megdöbbenés óriási, de még nagyobb a lelke- 
 sedés,' amikor felkérik az Első Konzult, hogy mint császár vál- 
 lalja el a francia köztársaság vezetését. 613

             (Második kötet)

               III. rész 
             A CSÁSZÁR

Az r. fejezet tanúsága szerint a császári méltóság meglepetést kelt 
 világszerte, s Beethoven annyira rossz néven veszi, hogy hősi 
 szimfóniáját, az Eroicát, inkább Lobkowitz hercegnek ajánlja, 
 mint a császárrá züllött „forradalmárnak". Felvonul a Nagy 
 Hadsereg Boulogne térségében, de még ma sem lehet biztosan 
 tudni, hogy Napoleon komolyan akarta-e megtámadni a tenge- 
 ren át Angliát. Az egykori kis korzikai éhenkórász Párizsba ren- 
 deli a pápát a koronázásra, de a koronát saját maga teszi a fejére, 
 és ő koronázza meg Jozefint is, megkímélve őszentségét a szer- 
 tartás fáradalmaitól. A családi veszekedések elől Napoleon há- 
 borúba menekül, de a Nagy Hadsereget a francia tengerpartról 
 kelet felé indítja el. 
A 2. fejezetben egymást érik a hadi csodák. Napoleón tönkremene- 
 teli Mackot, elfoglalja Ulmot. De október aj-én Nelson Trafal- 
 garnál megsemmisíti az egyesült francia—spanyol hajóhadat. 
 Nelson maga elesik, de Angliának már nincs szüksége rá. 
 Napoleón Austerlitznél vigasztalódik, s végrehajtja „stratégiai 
 csodatettét" (Engels), s nevezetes hadparancsában joggal elé- 
 gedett katonáival. 63
A 3.fejezet semmi kétséget nem hagy az iránt, hogy Napoleon az 
 európai szárazföld korlátlan ura, aki a pápával is úgy vitázik, 
 mint fölöttese. Közben világtörténelmi jelentőségű fattyú szüle-


 tik: a kis Léon, akinek esetleg a császár az atyja. Őfelsége a ma- 
 ga módján megoldja a zsidókérdést, aztán hadba vonul a poro- 
 szok ellen. zo
A 4. fejezetben különös, fordulópontra bukkanhatunk, s ez nem 
 más, mint Eylau. De itt még nem tartunk, előbb dicsérjük meg a 
 császárt, aki hatalmas seregével tönkrever Jénánál egy kisebb 
 létszámú porosz haderőt, továbbá Davout tábornagyot, aki 
 Auerstadtnál legyőzi a porosz főerőt feleannyi katonájával, mert 
 még Bernadotte sem sietett a segítségére. Napoleon kihirdeti a 
 végzetes szárazföldi zárlatot. Lengyelországban találkozunk a 
 történelmi romantika gyöngyszemével, Walewska Máriával, 
 Napoleon pedig nemcsak vele, hanem az oroszokkal is Eylau- 
 nál, s szörnyű mészárlás után alig sikerül kicsikarnia egy keser- 
 ves döntetlent. Megszakad a páratlan diadalsorozat. 17o
Az J. fejezetben Napoleont óriási munkában látjuk: egy meg- 
 fogyatkozott, csalódott, a felbomláshoz közel álló sereget 
 kellett alkalmassá tennie a következő összecsapásra. Egy ostero- 
 dei pajtából irányítja Európa ügyeit. Aztán nehezen, de győz 
 Friedlandnál, majd összebarátkozik Sándor cárral Tilsitnél a 
 nyemeni tutajon. A vásári politikai esemény a „Tilsiti Mű" 
 néven kerül be a világtörténelembe. Napoleon barátságot ajánl. 
 fel Sándornak, de a cár tengerszorosokat szeretne. 232
A 6. fejezetben a Tilsitből hazatérő császárt félistennek kijáró 
 ünneplés fogadja, sőt az istenítést már császári katekizmus szol- 
 gálja. De nincs igazi béke, hiába folyik rengeteg közmUnka Fran- 
 ciaországban. Az angolok nem omlanak Napoleon lába elé, 
 elragadják a dán flottát. Gyűlnek a viharfelhők az ibér félsziget 
 fölött, a családnak egyre több trón kell, s Napoleon súlyos hibá- 
 kat követ el. Megmutatkoznak „a spanyol fekély" első jelei. . . . 288A 7. fejezet olvasása közben joggal csóváljuk a fejünket. Lucien, 
A 7. fejezet olvasása közben joggal csóváljuk a fejünket. Lucien, 
 Brumaire hőse, elmenekül zsarnok bátyja elől, és angol fogságba 
 kerül, ahol a költészetnek szentelheti minden idejét. Olyan un- 
 dorító társasággal vagyunk kénytelenek megismerkedni, mint 
 a spanyol királyi család és Godoy, de a „bayonne-i gaztett"-et 
 semmi sem menti. Ki tudja, hogy miért József és miért nem 
 Murat lett a spanyol király? A spanyolok fellázadnak, fényes 
 papi segédlettel. Megszületik a gerillaháború (kis háború) 
 fogalma. Dupont tragikus vereséget szenved, Napoleon sírva


fakad, József menekül. És megismerkedünk egy új angol had- 
vezérrel, Sir Arthur Wellesleyvel, a későbbi Lord Wellington- 
nal. 3 22.
agától értetődik, hogy a 8. f jelet oroszlánrésze ezzel a furcsa 
angol-ír hadvezérrel foglalkozik, elvégre nem mindegy, hogy 
milyen úton jut el végül is Waterloo alá. Ez az ember minden 
akart lenni, csak katona nem. Pap, üzletember . . . ehhez volt 
kedve. De pénzért vettek neki rangot, s végül Indiában alkalma 
van kitűnni. Aztán az ibér félszigetre rendelik, újfajta hadá- 
szattal legyőzi Junot-t, de az öreg tábornokok engedik elvo- 
nulni a francia hadvezért. Wellesley egyelőre hazamegy, Napo- 
leon elhatározza, hogy személyesen siet Spanyolországba rendbe 
hozni a katasztrofálissá vált helyzetet, de előbb Erfurtba rendeli 
Európa uralkodóit. 369
 9.fejeetből az derül ki, hogy Napoleon jobban megérttette magát 
Goethével, mint Sándor cárral. Talleyrand elárulja Napoleont, 
merő hazafiságból (mint később bizonygatta). A cár nem kap 
tengerszorosokat, a császár nem kap orosz feleséget, csak ural- 
kodói csókokat adnak egymásnak. Napoleon Spanyolországba 
száguld, végigtapos a lázongó országon, csak éppen elmulaszt- 
ja megsemmisíteni a brit expedíciós hadsereget, holott erre 
módja lett volna. Idő előtt rohan haza - ma sem tudni pon- 
tosan, hogy miért. Igaz, az osztrákok „Bosszú Austerlitzért 1" 
jelszóval harciasan készülnek a császár hátbatámadására. 414
 lo. fejezetben látni lehet, hogy ahol nincs ott Napoleon, már 
bajok vannak. Ez magyarázza az osztrákok kezdeti sikereit. Re- 
gensburgnál maga a császár is megsebesül, s ez majdnem vak- 
rémületet okoz. De a császár újra nagyszerűen verekszik, egyik 
fényes győzelmét a másik után aratja, ám az elemekkel nem 
bír. A megáradt Duna elsodorja a rögtönzött hidakat Aspern és 
Essling előtt. Napoleon elveszti a csatát és Lannes-t. Sír. Aztán  
összegyűjti mindenhonnan katonáit, letartóztatja az őt kiátkozó 
pápát, s királyt szeretne adni Magyarországnak. Híres kiáltvá- 
nyának alig van számottevő visszhangja. Jenő leveri Győrnél az 
utolsó magyar nemesi felkelés haderejét. Napoleon géniusza 
győz ugyan Wagramnál, de rettenetes véráldozatok árán. Aztán 
egy kis hír: Wellesleyt újra az ibér félszigetre küldik. 461


rA II. fejezet olvasása közben megint bámulhatunk a történelem 
   törvényszerűségén. Wellesley ugyanis majdnem hajótörést szen- 
   ved a tengeren. Egy Staps Frigyes nevű fiatalember erőszakos
' halált hal, majd Napoleonnak újabb fia születik: Walewski Sán- 
   dor. Napoleon törvényes gyermek után vágyik, elválik Jozefin- 
   tő!, és feleségül veszi Mária Lujzát. Bernadotte svéd trónörökös 
   lesz, Lajos viszont megszökik a holland trónról. A szárazföldi 
   zárlat egyre több léket kap, süllyed a Tilsiti Mű. Napoleon 
   közel egymilliós sereggel megtámadja Oroszországot 512
 A 12. jeje:zet, azaz, az oroszországi hadjárat nem sok jóval kecseg- 
   tet. Még nincsenek harcok, de már pusztul a hatalmas had- 
   sereg. Akár tervszerűen vonul vissza az orosz hadsereg, akár 
   menekül, mindenképpen rossz a császárnak, aki Nagy-Lengyel- 
   ország feltámasztása és az orosz jobbágyfelszabadítás helyett 
   „testvérével", Sándor cárral szeretne egyezkedni. A szmo- 
   lenszki pokol után is tovább vonul a tarka Nagy Hadsereg. Az 
   új orosz főparancsnok, Kutuzov herceg, folytatja a visszavonu- 
   lást, majd megáll Borogyinónál.                    5 84
 A 13. fejezet (szerencsétlen szám ?) az óriások viaskodásával, a 
   borogyinói csatával kezdődik. Felejthetetlen történelmi kép, 
   de közel százezren nem élik túl. Napoleon győz, de nem eléggé. 
   Kutuzov serege maradékával elvonul, feladja Moszkvát, s 
   Napoleonnak nemsokára a Kreml egyik ablakából nyílik alkal- 
   ma gyönyörködni a felgyújtott város fenséges látványában. 
   Egyoldalú levelezést folytat a cárral, követet küld Kutuzovhoz, 
   aztán egy kis csetepaté (Tarutino) meggyőzi arról, hogy — 
   mennie kell. Megkezdődik a „kivonulás" Moszkvából. 620
 A 1.-i. fejezetben a szerző megkísérli leírni a visszavonulás leírhatat- 
   lan borzalmait, amelynek során elsősorban nem is Napoleon, 
   hanem Ney, a „hősök hőse" tűnik ki, s a mostohagyermekek 
   mintaképe, Jenő. De Berezinánál Napoleon is hadi géniusza 
   tetőfokára emelkedik, reménytelennek látszó helyzetben. Köz- 
   ben odahaza majdnem sikerrel jár a Malet-féle összeesküvés. 
   Napoleont szörnyen elkeseríti ez a hátbadöfési kísérlet, s elha- 
   tározza, hogy hazamegy. Elhagyja a Nagy ( ?) Hadsereget, mi- 
   után megfogalmazta a híres 29. hadijelentést, amelyben burkol- 
   tan ugyan, de mindent elmond az oroszországi katasztrófáról,


 viszont megnyugtatja a világot, hogy 6 maga kitűnő egészség- 
 nek örvend.                            669 I
 If. fejezet olyan eseményeket tartalmaz, amelyekről nem nehéz 
 kitalálni, hogy elsősorban előkészületek a következő véres 
 összecsapásokra. Napoleon tárgyal, politizál, bírál, de elsősor- 
 ban új hadseregét szervezi, s igyekszik felszerelni. Poroszország 
 elpártolásánál mi sem természetesebb, sőt meghirdetik a „német 
 szabadságharc"-ot, ami őszinte közönyt vált ki Kutuzovból. 
 Wellesley, aki most már Wellington, elfoglalja Madridot, majd 
 visszamenekül Portugáliába. Megkezdődik az 1813-as hadjárat, 
 amelynek lényegét Balzac jellemzi néhány szóval. 713
A ró. fejezet egészen jól indul az örök bonapartisták örömére. A 
 szövetségesek megrémülnek Napoleon lützeni és bautzeni győ- 
 zelmétől. Aztán Metternich a nyolcórás híres drezdai párbe- 
 széd során arra a következtetésre jut, hogy az oroszlán már nem 
 a régi, bele lehet rúgni. 759

                (Harmadik kötet)

Ám a 17. fejezet elején még Úgy látszik, hogy Metternich elszámí- 
 totta magát, Napoleon nagy győzelmet arat Drezdánál, de al- 
 vezérei egymás után vereséget szenvednek. Napoleon kénytelen 
 őket kisegíteni, közben tönkremenetelteti fiatal hadseregét. 
 Az elvesztett Népek Csatája után hazafelé kell indulnia. Minden 
 összeesküszik ellene, nemcsak a szászok. Még tífusz is felüti a 
 fejét a vert seregben. 7
Újabb meglepetés ér bennünket a r(f.fejezetben. Napoleon még 
 ezzel a tífuszos sereggel is tud győzni, de ez csak afféle szépség- 
 tapasz. A császár lassan felszámolja régi politikáját, hazaengedi 
 VII. Ferdinándot Spanyolországba, a pápát Rómába, s közben 
 szervezi, szervezi hadseregét, amely egyre nehezebben akar 
 összeállni. Wellington már átlépte a spanyol—francia határt, 
 továbbá — fogódzkodjunk meg! — Murat nápolyi király hadat 
 üzen Napoleonnak. 1814.: megkezdődik a franciaországi há- 
 ború! 50
A 19. fejezetben újra találkozunk a hadisten villámaival, csak éppen 
 hazai a helyszín. Szerény rajt után Napoleon valósággal csodá-


  k_17. mícei maroknyi, szinte gyerekekből álló seregével. De a 
  rn.ir.:-2Lok sorra csődöt mondanak, s csak akkor erélyesek és
    1thatatianok, amikor Napoleont lemondásra kényszerítik. A
    napos franciaországi háborúban végképp elcsigázott császár 
  lemond, miután Marmont feladta Párizst. Belemegy abba, hogy 
  Elba szigetén uralkodjék. Újabb világtörténelmi gyöngyszem: 
  Napoleon elbúcsúzik a régi gárdától.                  84
A 20. fejezetben a szerző az emberi természet bizonyos tartós jel- 
  lemvonásaira hívja fel az olvasó figyelmét. A félistent majdnem 
  meglincselik Provence-ban. Elba szigetén viszont nyugodtan él, 
  rendezkedik, kiskirályt játszik, majd a zavaros és helyenként ne- 
  vetséges európai és franciaországi viszonyok változása arra az 
  elképesztő elhatározásra készteti, hogy megkísérli Franciaország 
  visszahódítását.                                      179
A 21. fejezetben egyszerűen megvalósul a lehetetlen, amelyet a 
  történelem a „Száz Nap" néven tart nyilván. Ez a halhatatlan 
  esemény kétarcú, kívülről vakítóan ragyog, belülről tele van 
  ellentmondásokkal, bizonytalansággal. És ami a bonyolult ese- 
  ménysorozatnak szinte egyhangú következménye: Napoleon- 
  nak újra harcolnia kell.                              233
A 22. fejezet egyetlen eseményt tárgyal, a waterlooi csatát. Miért 
  vesztette el Napoleon a waterlooi csatát, holott megnyerhette 
  volna? A helyes kifejezés talán nem is az, hogy elvesztette a 
  csatát, hanem az, hogy kiengedte kezéből a győzelmet. 302
A 23. fejezet a csata utáni helyzettel foglalkozik. A felbolydult or- 
  szág képviselői hátat fordítanak egykori istenüknek, akinek 
  pedig sokkal nagyobb erő áll rendelkezésére, mint a diadalmas 
  franciaországi hadjárat alatt. De már végleg elfáradt, lemond 
  fia javára, akit Bécsben őriznek. Elindul a tenger felé, utazása 
  egészen Rochefort-ig diadalút. De magában már régen döntött, 
  megírja a híres „Themisztoklész-levelet", majd angol hajóra 
  száll, hogy letelepedhessen az angol nép tűzhelyénél  357 
A 24. fejezet tartalma túlságosan Napoleont sem lephette meg. Az 
  angol kormány angliai tűzhely helyett Szent Ilona szigetét bo- 
  csátja a császár, pontosabban „Buonaparte szolgálaton kíVüli 
  fogoly tábornok" rendelkezésére. Háromhónapos tengeri út 
  után feltűnik a „kis sziget"                          399


               IV. rész 
            A SZÁMÚ ZÖTT

ár az I. fejezetben kezd kiteljesedni a legenda, bár Napoleon ekkor 
 még nem választott határozottan Jézus Krisztus és Prométhe- 
 usz között. Kislányokkal szembekötősdit játszik a száműzött 
 Mars. Folyik a véget érni nem akaró vita a császári cím körül. 
 Napoleon végül is a prométheuszi párhuzam mellett dönt, már 
 csak azért is, mert megérkezik a keselyű: Sir Hudson Lowe. . 451
 2. fejezetben a titán visszatekint életére, a nagy regényre. Világra- 
 szóló veszekedése a kormányzóval, akinek ostobasága már- 
 már géniuszi magasságba emelkedik. Napoleon valóban „min- 
 dennap levet valamit zsarnok bőréből", s mártíri népszerű- 
 sége, elsősorban Angliában, nőttön nő. A császár elárulja, hol 
 vannak „rejtett" kincsei.     5 03
 3. fejezetben az emigráns közösségekre olyannyira jellemző ás- 
 kálódásokról, veszekedésekről olvasunk. Egymás után távozik 
 Las Cases, Gourgaud, Betsy és Montholonné. Napoleon egyre 
 rosszabbul érzi magát, panaszkodik is, de nem hisznek neki. 557
 4. fejezetben a tragédia kiteljesedik, a regény utolsó fejezeteit írják 
 a császár önkéntes íródeákjai. Az orvosok az egyik ostobaságot a 
 másik után követik el, de Napoleon már tudja, miről van szó, s 
 végrendeletet ír. Némi habozás után felveszi a halotti szentsége- 
 ket, s tollba mondja saját gyászjelentését is. Utolsó szavai tanú- 
 sága szerint franciául hal meg a kis káplár. A kormányzó is 
 megrendül („C) már nincs többé."), de annyira nem, hogy hoz- 
 zájárulna a „Napoleon" név rávéséséhez a sírkőre. A szerző, 
 aki — ígéretéhez híven — elmesélte Napoleon történetét, végül 
 megmondja, hogy milyen embernek tartja őt. Aztán röviden em- 
 lítést tesz a Napoleon halála után eltelt két évszázadról, a csá- 
 szári hamvak diadalmas hazaszállításáról, s az egyik legna- 
 gyobb napoleoni csodáról, a kétes származású unokaöcs, III. 
 Napoleon trónra lépéséről, a nagy Napoleon születésének két- 
 századik évfordulójáról, de még csak nem is áltatja magát 
 azzal, hogy ennek a nagy történetnek a végére valaha is pontot 
 lehet tenni.                  6i2


 Piri=!zi az olvasóval. Képzelt beszélgetés, amely alapjában véve    is valóságos, s a szerző igyekszik tisztázni néhány mű-
e    is valóságos, s a szerző igyekszik tisztázni néhány mű-
                             664
      korszak nevezetes alakfai. Sajátos névmutató (index),
  =_:ben a szerző nemcsak felsorolja, hanem röviden jellemzi
   korszak nevezetes személyiségeit. A szatirikus felhangért a
       a felelős.            683
      kaland" idörendje. Ezt a felsorolást majd az utókor
   atja 693

Napoleon I-III.

,,a csodálatos kaland''

Antikvár könyv

3 840 Ft

4 800 Ft

Bővebb leírás

Feleki László

Feleki László további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Napoleon I-III.

Napoleon I-III.

,,a csodálatos kaland''

Antikvár könyv

3 840 Ft

4 800 Ft

Bővebb leírás

Feleki László

Feleki László további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

4 800 Ft

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.