Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Napoleon I-III. kötet ,,a csodálatos kaland''

Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek
Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek Napoleon I-III. kötet - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:
1976
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
ISBN:
9632702093
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
646 + 790 + 711 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
1.60kg
Kategória:
(Egy kissé szokatlan)
TARTALOM

(Első kötet)

Előszó, amelyből kiderül, hogy mekkora fába vágta fejszéjét a
szerző, aki viszont csak annyit ígér, hogy elmeséli Napoleon
történetét, majd véleményt mond róla 7

I. rész
A TÁBORNOK

Az 1. fejezet Napoleon eseménydús gyermekkoráról szól, amely
méltó a korzikai történelemhez. Külön figyelemre méltó, hogy a
franciagyűlölő kis korzikai vadóc hogyan került be egy francia
nemesi katonaiskolába, s mennyi baja volt az utálatos francia
kölykökkel. 17
A 2. fejezetben Napoleon már Párizsban folytatja tanulmányait,
s szorgalma jutalmául tüzértiszt lesz belőle. Csapnivaló novel-
lákat és történelmi munkákat Ír, de irodalmi tehetségtelen-
ségét éppen úgy nem ismeri fel, mint a nagy francia forradalom
jelentőségét. 39
A 3. fejezetben az elegáns tüzértiszt Párizs és Ajaccio között
ingadozik, Franciaországban konzervatív, szülőföldjén forradal-
már. Amihez nyúl, baj lesz belőle, amint azt a „véres húsvét"
is példázza. Önhibáján kívül vereséget szenved Santa Maddalena
előtt — francia szolgálatban! Korzika Paoli mellé án, és kiveti
magából az „áruló" Buonaparte családot. Toulonba érkeznek a
száműzöttek. 54
A 4. f jezetnek jut az első igazi napoleoni diadal: ő vezeti győze- lemre a köztársasági csapatokat a királypárti megszállás alatt
lemre a köztársasági csapatokat a királypárti megszállás alatt
levő Toulon ellen. Angol szurony ejti rajta az első sebet. Tá-
bornok lesz, majd — Thermidor után — „áruló". Megismer-


kedünk Desirée-vel, Napoleon jövendő — sógornőjével. . .
Hősünk (valóban az1) hol tábornok, hol kegyvesztett, s ép-
pen Párizsban cselleng, amikor a konventet halálos veszedelem
fenyegeti. 89
Az j. f jezetben a híres forradalmi naptár egyik napja kerül be a
világtörténelembe: Vendémiaire 13-án (október 5-én, 179S-
ben) „a monumentális arcú kis emberke" megmenti a forradal-
mat, majd feleségül veszi szeretőjét, Jozefint, s mézeshetek
helyett (amelyek már előzőleg lezajlottak) az itáliai hadszíntérre
indul mint főparancsnok. 125
A 6. fejezetben visszavonhatatlanul megkezdődik a világtörténelem
legfényesebb üstökös-pályafutása. Bonaparte tábornokot saját
gránátosai léptetik elő „kis káplár"-rá. Napoleon az arcole-i
hídon éppen úgy otthon érzi magát, mint a campoformiói
tárgyalóasztalnál. A példátlan diadalút után újra Párizsban. . . 149
A 7. fejezetben Napoleon egy darabig ünnepelteti magát, majd az
Ezeregyéjszakába illő tervet hajt végre: közel negyvenezer vité-
zével átkel Egyiptomba, hogy innen Indiába vonulva mérjen ha-
lálos csapást Angliára. Mint tudjuk, negyven évszázad tekintett
le katonáira a piramisokról, Nelson viszont színes szavak nélkül
veri szét a francia hajóhadat Abukir előtt. A szíriai pokol, a
jaffai vérengzés és az „acrei homokszem" következik... Aztán
a szárazföldi abukiri győzelem után a kis káplár hazalopózik. 256
A 8. f jezetben Napoleont olyan diadalmámor fogadja, hogy az
államcsíny már a levegőben lóg, s annak rendje és módja
szerint, rendkívüli ügyetlenségek után, le is zajlik 1799. Bru-
maire 18-án és 19-én (november 9-én és io-én). A nap hőse.
Lucien, győztese Napoleon, a konzulátus megalapítója. 368

II. rész
A KONZUL

Az I. fejezetből megtudjuk, hogy Napoleon Első Konzul lett —
s6 az egyenlőtlenek között. Kiderül, hogy az Első Konzulnak
semmi érzéke sincs a betyárromantika iránt, rövid úton végez a
rablóbandákkal. A politikai ellenzék fogalma is ideges ellenszen-
vet kelt benne. Nincsenek ábrándjai a béke felől, és piros fejű


gombostűt szúr a térképen Marengo térségébe : itt lesz a döntő
csata az osztrákokkal. 419
A 2. fejezet valósággal dúskál festői csataképekben. Az újkori
Hannibál átkel az Alpokon, öszvérháton . . . Kisebb előcsatáro-
zások után Napoleon alaposan. elszámítja magát Marengónál,
de szerencsére a néhány nappal korábban Egyiptomból meg-
érkezett Desaix, élete árán, megnyeri a csatát az Első Konzul
számára. 446
A ;. fejezetből különféle hazai aknamunkáról értesülünk, Napoleon
álhalálhírére az utódlás kérdéséről tárgyalnak, s Napoleon
bátyjának, Józsefnek a személye is szóba kerül. De az élő Napo-
leon a tárgyalóasztalnál nagyobb fölénnyel győz, mint a csata-
téren. A provence-i gróf (a későbbi XVIII. Lajos) levelekkel
ostromolja az Első Konzult, hiába. Az engedetlen Moreau nagy
győzelmet arat Hohenlindennél, majd megkötik a luneville-i
békét. A felszabadított Itália újra francia fennhatóság alá kerül. 489
A 4. fejezetből kiderül, hogy mennyire komolyan veszik már a fran-
cia köztársaság fejét: merényletet követnek el ellene. Napoleon
megkezdi a jakobinusok felszámolását és Európa átszervezését.
Súlyos gyász éri: barátját és szövetségesét, Pál cárt megölik, ami
nem szokatlan a cárizmus történelmében, de Napoleonnak na-
gyon kellemetlen. Egyiptomot fel kell adni, de megkötik a
francia—angol békét Amiens-ben. Konkordátum a Vatikánnal,
mert „Franciaországnak kell egy kis vallás". A Bonaparte-
törzs egyre több bosszúságot okoz Napoleonnak. A konzuli
aranykor: rend, közrend, becsületrend. 516
Az f. fejezet eseményei még mindig a béke áldásait sugározzák.
Megszületik Napoleon törvénykönyve, a Code Civil, vagyis
a híres Code Napoleon. Némi nyomásra élethossziglan (vagy
életfogytiglan) választják meg Első Konzulnak. Már megkezdőd-
nek az utódlással kapcsolatos bonyodalmak, Napoleon meddő-
nek hiszi magát az egyiptomi kísérletezések után. Csodálatos
népszavazás Hollandiában, majd Napoleon megalakítja az Olasz
Köztársaságot. Balsikerű, csúnya vállalkozás Santo Domingó-
ban, alkudozások Angliával, aztán vége az amiens-i békének,
most már végleg kitör a francia—angol háború. 5G9


A 6. f jelet többek között ködös angliai tervekről szól, Napoleon
a legszívesebben Londonban tenne pontot a háború végére, de
át kellene kelnie a Csatornán, s ehhez „csak háromnapi köd"
( ?) kellene. Letartóztatják Moreau-t, Pichegrut és Cadoudalt,
de ez még mind csak semmi! Napoleon elfogatja, hazaárulással
vádolja, majd kivégezteti az utolsó Condét, egy Bourbont: En-
ghien hercegét. A megdöbbenés óriási, de még nagyobb a lelke-
sedés,' amikor felkérik az Első Konzult, hogy mint császár vál-
lalja el a francia köztársaság vezetését. 613

(Második kötet)

III. rész
A CSÁSZÁR

Az r. fejezet tanúsága szerint a császári méltóság meglepetést kelt
világszerte, s Beethoven annyira rossz néven veszi, hogy hősi
szimfóniáját, az Eroicát, inkább Lobkowitz hercegnek ajánlja,
mint a császárrá züllött „forradalmárnak". Felvonul a Nagy
Hadsereg Boulogne térségében, de még ma sem lehet biztosan
tudni, hogy Napoleon komolyan akarta-e megtámadni a tenge-
ren át Angliát. Az egykori kis korzikai éhenkórász Párizsba ren-
deli a pápát a koronázásra, de a koronát saját maga teszi a fejére,
és ő koronázza meg Jozefint is, megkímélve őszentségét a szer-
tartás fáradalmaitól. A családi veszekedések elől Napoleon há-
borúba menekül, de a Nagy Hadsereget a francia tengerpartról
kelet felé indítja el.
A 2. fejezetben egymást érik a hadi csodák. Napoleón tönkremene-
teli Mackot, elfoglalja Ulmot. De október aj-én Nelson Trafal-
garnál megsemmisíti az egyesült francia—spanyol hajóhadat.
Nelson maga elesik, de Angliának már nincs szüksége rá.
Napoleón Austerlitznél vigasztalódik, s végrehajtja „stratégiai
csodatettét" (Engels), s nevezetes hadparancsában joggal elé-
gedett katonáival. 63
A 3.fejezet semmi kétséget nem hagy az iránt, hogy Napoleon az
európai szárazföld korlátlan ura, aki a pápával is úgy vitázik,
mint fölöttese. Közben világtörténelmi jelentőségű fattyú szüle-


tik: a kis Léon, akinek esetleg a császár az atyja. Őfelsége a ma-
ga módján megoldja a zsidókérdést, aztán hadba vonul a poro-
szok ellen. zo
A 4. fejezetben különös, fordulópontra bukkanhatunk, s ez nem
más, mint Eylau. De itt még nem tartunk, előbb dicsérjük meg a
császárt, aki hatalmas seregével tönkrever Jénánál egy kisebb
létszámú porosz haderőt, továbbá Davout tábornagyot, aki
Auerstadtnál legyőzi a porosz főerőt feleannyi katonájával, mert
még Bernadotte sem sietett a segítségére. Napoleon kihirdeti a
végzetes szárazföldi zárlatot. Lengyelországban találkozunk a
történelmi romantika gyöngyszemével, Walewska Máriával,
Napoleon pedig nemcsak vele, hanem az oroszokkal is Eylau-
nál, s szörnyű mészárlás után alig sikerül kicsikarnia egy keser-
ves döntetlent. Megszakad a páratlan diadalsorozat. 17o
Az J. fejezetben Napoleont óriási munkában látjuk: egy meg-
fogyatkozott, csalódott, a felbomláshoz közel álló sereget
kellett alkalmassá tennie a következő összecsapásra. Egy ostero-
dei pajtából irányítja Európa ügyeit. Aztán nehezen, de győz
Friedlandnál, majd összebarátkozik Sándor cárral Tilsitnél a
nyemeni tutajon. A vásári politikai esemény a „Tilsiti Mű"
néven kerül be a világtörténelembe. Napoleon barátságot ajánl.
fel Sándornak, de a cár tengerszorosokat szeretne. 232
A 6. fejezetben a Tilsitből hazatérő császárt félistennek kijáró
ünneplés fogadja, sőt az istenítést már császári katekizmus szol-
gálja. De nincs igazi béke, hiába folyik rengeteg közmUnka Fran-
ciaországban. Az angolok nem omlanak Napoleon lába elé,
elragadják a dán flottát. Gyűlnek a viharfelhők az ibér félsziget
fölött, a családnak egyre több trón kell, s Napoleon súlyos hibá-
kat követ el. Megmutatkoznak „a spanyol fekély" első jelei. . . . 288A 7. fejezet olvasása közben joggal csóváljuk a fejünket. Lucien,
A 7. fejezet olvasása közben joggal csóváljuk a fejünket. Lucien,
Brumaire hőse, elmenekül zsarnok bátyja elől, és angol fogságba
kerül, ahol a költészetnek szentelheti minden idejét. Olyan un-
dorító társasággal vagyunk kénytelenek megismerkedni, mint
a spanyol királyi család és Godoy, de a „bayonne-i gaztett"-et
semmi sem menti. Ki tudja, hogy miért József és miért nem
Murat lett a spanyol király? A spanyolok fellázadnak, fényes
papi segédlettel. Megszületik a gerillaháború (kis háború)
fogalma. Dupont tragikus vereséget szenved, Napoleon sírva


fakad, József menekül. És megismerkedünk egy új angol had-
vezérrel, Sir Arthur Wellesleyvel, a későbbi Lord Wellington-
nal. 3 22.
agától értetődik, hogy a 8. f jelet oroszlánrésze ezzel a furcsa
angol-ír hadvezérrel foglalkozik, elvégre nem mindegy, hogy
milyen úton jut el végül is Waterloo alá. Ez az ember minden
akart lenni, csak katona nem. Pap, üzletember . . . ehhez volt
kedve. De pénzért vettek neki rangot, s végül Indiában alkalma
van kitűnni. Aztán az ibér félszigetre rendelik, újfajta hadá-
szattal legyőzi Junot-t, de az öreg tábornokok engedik elvo-
nulni a francia hadvezért. Wellesley egyelőre hazamegy, Napo-
leon elhatározza, hogy személyesen siet Spanyolországba rendbe
hozni a katasztrofálissá vált helyzetet, de előbb Erfurtba rendeli
Európa uralkodóit. 369
9.fejeetből az derül ki, hogy Napoleon jobban megérttette magát
Goethével, mint Sándor cárral. Talleyrand elárulja Napoleont,
merő hazafiságból (mint később bizonygatta). A cár nem kap
tengerszorosokat, a császár nem kap orosz feleséget, csak ural-
kodói csókokat adnak egymásnak. Napoleon Spanyolországba
száguld, végigtapos a lázongó országon, csak éppen elmulaszt-
ja megsemmisíteni a brit expedíciós hadsereget, holott erre
módja lett volna. Idő előtt rohan haza - ma sem tudni pon-
tosan, hogy miért. Igaz, az osztrákok „Bosszú Austerlitzért 1"
jelszóval harciasan készülnek a császár hátbatámadására. 414
lo. fejezetben látni lehet, hogy ahol nincs ott Napoleon, már
bajok vannak. Ez magyarázza az osztrákok kezdeti sikereit. Re-
gensburgnál maga a császár is megsebesül, s ez majdnem vak-
rémületet okoz. De a császár újra nagyszerűen verekszik, egyik
fényes győzelmét a másik után aratja, ám az elemekkel nem
bír. A megáradt Duna elsodorja a rögtönzött hidakat Aspern és
Essling előtt. Napoleon elveszti a csatát és Lannes-t. Sír. Aztán
összegyűjti mindenhonnan katonáit, letartóztatja az őt kiátkozó
pápát, s királyt szeretne adni Magyarországnak. Híres kiáltvá-
nyának alig van számottevő visszhangja. Jenő leveri Győrnél az
utolsó magyar nemesi felkelés haderejét. Napoleon géniusza
győz ugyan Wagramnál, de rettenetes véráldozatok árán. Aztán
egy kis hír: Wellesleyt újra az ibér félszigetre küldik. 461


rA II. fejezet olvasása közben megint bámulhatunk a történelem
törvényszerűségén. Wellesley ugyanis majdnem hajótörést szen-
ved a tengeren. Egy Staps Frigyes nevű fiatalember erőszakos
' halált hal, majd Napoleonnak újabb fia születik: Walewski Sán-
dor. Napoleon törvényes gyermek után vágyik, elválik Jozefin-
tő!, és feleségül veszi Mária Lujzát. Bernadotte svéd trónörökös
lesz, Lajos viszont megszökik a holland trónról. A szárazföldi
zárlat egyre több léket kap, süllyed a Tilsiti Mű. Napoleon
közel egymilliós sereggel megtámadja Oroszországot 512
A 12. jeje:zet, azaz, az oroszországi hadjárat nem sok jóval kecseg-
tet. Még nincsenek harcok, de már pusztul a hatalmas had-
sereg. Akár tervszerűen vonul vissza az orosz hadsereg, akár
menekül, mindenképpen rossz a császárnak, aki Nagy-Lengyel-
ország feltámasztása és az orosz jobbágyfelszabadítás helyett
„testvérével", Sándor cárral szeretne egyezkedni. A szmo-
lenszki pokol után is tovább vonul a tarka Nagy Hadsereg. Az
új orosz főparancsnok, Kutuzov herceg, folytatja a visszavonu-
lást, majd megáll Borogyinónál. 5 84
A 13. fejezet (szerencsétlen szám ?) az óriások viaskodásával, a
borogyinói csatával kezdődik. Felejthetetlen történelmi kép,
de közel százezren nem élik túl. Napoleon győz, de nem eléggé.
Kutuzov serege maradékával elvonul, feladja Moszkvát, s
Napoleonnak nemsokára a Kreml egyik ablakából nyílik alkal-
ma gyönyörködni a felgyújtott város fenséges látványában.
Egyoldalú levelezést folytat a cárral, követet küld Kutuzovhoz,
aztán egy kis csetepaté (Tarutino) meggyőzi arról, hogy —
mennie kell. Megkezdődik a „kivonulás" Moszkvából. 620
A 1.-i. fejezetben a szerző megkísérli leírni a visszavonulás leírhatat-
lan borzalmait, amelynek során elsősorban nem is Napoleon,
hanem Ney, a „hősök hőse" tűnik ki, s a mostohagyermekek
mintaképe, Jenő. De Berezinánál Napoleon is hadi géniusza
tetőfokára emelkedik, reménytelennek látszó helyzetben. Köz-
ben odahaza majdnem sikerrel jár a Malet-féle összeesküvés.
Napoleont szörnyen elkeseríti ez a hátbadöfési kísérlet, s elha-
tározza, hogy hazamegy. Elhagyja a Nagy ( ?) Hadsereget, mi-
után megfogalmazta a híres 29. hadijelentést, amelyben burkol-
tan ugyan, de mindent elmond az oroszországi katasztrófáról,


viszont megnyugtatja a világot, hogy 6 maga kitűnő egészség-
nek örvend. 669 I
If. fejezet olyan eseményeket tartalmaz, amelyekről nem nehéz
kitalálni, hogy elsősorban előkészületek a következő véres
összecsapásokra. Napoleon tárgyal, politizál, bírál, de elsősor-
ban új hadseregét szervezi, s igyekszik felszerelni. Poroszország
elpártolásánál mi sem természetesebb, sőt meghirdetik a „német
szabadságharc"-ot, ami őszinte közönyt vált ki Kutuzovból.
Wellesley, aki most már Wellington, elfoglalja Madridot, majd
visszamenekül Portugáliába. Megkezdődik az 1813-as hadjárat,
amelynek lényegét Balzac jellemzi néhány szóval. 713
A ró. fejezet egészen jól indul az örök bonapartisták örömére. A
szövetségesek megrémülnek Napoleon lützeni és bautzeni győ-
zelmétől. Aztán Metternich a nyolcórás híres drezdai párbe-
széd során arra a következtetésre jut, hogy az oroszlán már nem
a régi, bele lehet rúgni. 759

(Harmadik kötet)

Ám a 17. fejezet elején még Úgy látszik, hogy Metternich elszámí-
totta magát, Napoleon nagy győzelmet arat Drezdánál, de al-
vezérei egymás után vereséget szenvednek. Napoleon kénytelen
őket kisegíteni, közben tönkremenetelteti fiatal hadseregét.
Az elvesztett Népek Csatája után hazafelé kell indulnia. Minden
összeesküszik ellene, nemcsak a szászok. Még tífusz is felüti a
fejét a vert seregben. 7
Újabb meglepetés ér bennünket a r(f.fejezetben. Napoleon még
ezzel a tífuszos sereggel is tud győzni, de ez csak afféle szépség-
tapasz. A császár lassan felszámolja régi politikáját, hazaengedi
VII. Ferdinándot Spanyolországba, a pápát Rómába, s közben
szervezi, szervezi hadseregét, amely egyre nehezebben akar
összeállni. Wellington már átlépte a spanyol—francia határt,
továbbá — fogódzkodjunk meg! — Murat nápolyi király hadat
üzen Napoleonnak. 1814.: megkezdődik a franciaországi há-
ború! 50
A 19. fejezetben újra találkozunk a hadisten villámaival, csak éppen
hazai a helyszín. Szerény rajt után Napoleon valósággal csodá-


k_17. mícei maroknyi, szinte gyerekekből álló seregével. De a
rn.ir.:-2Lok sorra csődöt mondanak, s csak akkor erélyesek és
1thatatianok, amikor Napoleont lemondásra kényszerítik. A
napos franciaországi háborúban végképp elcsigázott császár
lemond, miután Marmont feladta Párizst. Belemegy abba, hogy
Elba szigetén uralkodjék. Újabb világtörténelmi gyöngyszem:
Napoleon elbúcsúzik a régi gárdától. 84
A 20. fejezetben a szerző az emberi természet bizonyos tartós jel-
lemvonásaira hívja fel az olvasó figyelmét. A félistent majdnem
meglincselik Provence-ban. Elba szigetén viszont nyugodtan él,
rendezkedik, kiskirályt játszik, majd a zavaros és helyenként ne-
vetséges európai és franciaországi viszonyok változása arra az
elképesztő elhatározásra készteti, hogy megkísérli Franciaország
visszahódítását. 179
A 21. fejezetben egyszerűen megvalósul a lehetetlen, amelyet a
történelem a „Száz Nap" néven tart nyilván. Ez a halhatatlan
esemény kétarcú, kívülről vakítóan ragyog, belülről tele van
ellentmondásokkal, bizonytalansággal. És ami a bonyolult ese-
ménysorozatnak szinte egyhangú következménye: Napoleon-
nak újra harcolnia kell. 233
A 22. fejezet egyetlen eseményt tárgyal, a waterlooi csatát. Miért
vesztette el Napoleon a waterlooi csatát, holott megnyerhette
volna? A helyes kifejezés talán nem is az, hogy elvesztette a
csatát, hanem az, hogy kiengedte kezéből a győzelmet. 302
A 23. fejezet a csata utáni helyzettel foglalkozik. A felbolydult or-
szág képviselői hátat fordítanak egykori istenüknek, akinek
pedig sokkal nagyobb erő áll rendelkezésére, mint a diadalmas
franciaországi hadjárat alatt. De már végleg elfáradt, lemond
fia javára, akit Bécsben őriznek. Elindul a tenger felé, utazása
egészen Rochefort-ig diadalút. De magában már régen döntött,
megírja a híres „Themisztoklész-levelet", majd angol hajóra
száll, hogy letelepedhessen az angol nép tűzhelyénél 357
A 24. fejezet tartalma túlságosan Napoleont sem lephette meg. Az
angol kormány angliai tűzhely helyett Szent Ilona szigetét bo-
csátja a császár, pontosabban „Buonaparte szolgálaton kíVüli
fogoly tábornok" rendelkezésére. Háromhónapos tengeri út
után feltűnik a „kis sziget" 399


IV. rész
A SZÁMÚ ZÖTT

ár az I. fejezetben kezd kiteljesedni a legenda, bár Napoleon ekkor
még nem választott határozottan Jézus Krisztus és Prométhe-
usz között. Kislányokkal szembekötősdit játszik a száműzött
Mars. Folyik a véget érni nem akaró vita a császári cím körül.
Napoleon végül is a prométheuszi párhuzam mellett dönt, már
csak azért is, mert megérkezik a keselyű: Sir Hudson Lowe. . 451
2. fejezetben a titán visszatekint életére, a nagy regényre. Világra-
szóló veszekedése a kormányzóval, akinek ostobasága már-
már géniuszi magasságba emelkedik. Napoleon valóban „min-
dennap levet valamit zsarnok bőréből", s mártíri népszerű-
sége, elsősorban Angliában, nőttön nő. A császár elárulja, hol
vannak „rejtett" kincsei. 5 03
3. fejezetben az emigráns közösségekre olyannyira jellemző ás-
kálódásokról, veszekedésekről olvasunk. Egymás után távozik
Las Cases, Gourgaud, Betsy és Montholonné. Napoleon egyre
rosszabbul érzi magát, panaszkodik is, de nem hisznek neki. 557
4. fejezetben a tragédia kiteljesedik, a regény utolsó fejezeteit írják
a császár önkéntes íródeákjai. Az orvosok az egyik ostobaságot a
másik után követik el, de Napoleon már tudja, miről van szó, s
végrendeletet ír. Némi habozás után felveszi a halotti szentsége-
ket, s tollba mondja saját gyászjelentését is. Utolsó szavai tanú-
sága szerint franciául hal meg a kis káplár. A kormányzó is
megrendül („C) már nincs többé."), de annyira nem, hogy hoz-
zájárulna a „Napoleon" név rávéséséhez a sírkőre. A szerző,
aki — ígéretéhez híven — elmesélte Napoleon történetét, végül
megmondja, hogy milyen embernek tartja őt. Aztán röviden em-
lítést tesz a Napoleon halála után eltelt két évszázadról, a csá-
szári hamvak diadalmas hazaszállításáról, s az egyik legna-
gyobb napoleoni csodáról, a kétes származású unokaöcs, III.
Napoleon trónra lépéséről, a nagy Napoleon születésének két-
századik évfordulójáról, de még csak nem is áltatja magát
azzal, hogy ennek a nagy történetnek a végére valaha is pontot
lehet tenni. 6i2


Piri=!zi az olvasóval. Képzelt beszélgetés, amely alapjában véve is valóságos, s a szerző igyekszik tisztázni néhány mű-
e is valóságos, s a szerző igyekszik tisztázni néhány mű-
664
korszak nevezetes alakfai. Sajátos névmutató (index),
=_:ben a szerző nemcsak felsorolja, hanem röviden jellemzi
korszak nevezetes személyiségeit. A szatirikus felhangért a
a felelős. 683
kaland" idörendje. Ezt a felsorolást majd az utókor
atja 693

Feleki László

1909 - 1989
Feleki László (Szatmárnémeti, 1909. január 9. — Budapest, 1989. július 7.) magyar író, újságíró.

Feleki László  további könyvei

480 Ft
Antikvár könyv
Kiadás éve: 1967
400 Ft
Antikvár könyv
Kiadás éve: 1963
600 Ft
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...