Négy apának egy leánya

Azt olvastam én a szívet vidámító, elmét élesitő, kegyességre serkentő Szent Hilárusban, amelyet Bod Péter uram szedegetett össze valaha Albertus Magnusból, Avicennából, Bölcs Calmetból, Beda Venerabilisből és más ilyen jeles doktorokból, hogy három dolog van a világi életben, amiken halandó ember el nem igazodik. A szelek fuvása az első, amelyekről senki sem tudhatja, honnan jönnek és hova mennek; az németeknek beszédje az második, akik akkor is fáért kiabálnak, mikor tüzet akarnak oltani (no, ezt bizonyosan nem Albertus Magnusban olvasta a magyar-igeni papa, hanem a favágóktól hallotta); harmadiknak és mindeneken följülvalónak pedig az asszonyoknak eszükjárása mondatik, akik akkor is nem-et mondanak mikor igen-t cselekszenek. Én tudok egy negyedik kitanulhatatlan dolgot is, amiről az öreg Bod Péter még nem tudott, nem is tudhatott. Hiszen a Magyar Athenas idejében még nem voltak olyan könyvkiadók, akik megvegyék pénzen az egyik bolondtól, amit összehazudott, aztán eladják sokkal több pénzen a többi bolondoknak, akik elolvassák. Hát én a könyvkiadók eszejárását tartom olyan eligazolhatatlannak, mint az asszonyokét. Tessék meghallgatni, hogy jártam velük.

Mutass kevesebbet