Negyvennyolcas történetünk mai állása

Vajon lehet-e még újat mondani 1848–49-ről, hiszen a magyar történelem e mámoros és meghatározó másfél évének historiográfiája önmagában több ezer kötetre rúg? Van-e, lehet-e még valami, amit nem vagy rosszul tudunk róla? A 150. évfordulóra, majd a rá következő évtizedben megjelent több száz kiadvány szerint lehet. A korszak elismert kutatója, Hermann Róbert ezt a szakmai hozadékát tekintve is kiemelkedő és páratlanul gazdag könyvtermést tekinti át, rendszerezi és értékeli ebben a kötetben. Országos tudományos műhelyek, akadémiai, egyetemi, levéltári kutatók munkái mellett számba veszi a vidéki múzeumok, helytörténészek, iskolák és lelkes amatőrök kiadványait is. Műfajonként csoportosítva tekinti át az okmány- és forrásközléseket, emlékiratokat, naplókat, adattárakat, monográfiákat, részfeldolgozásokat, életrajzokat és a sokszor már pusztuló vagy éppen az évfordulónak köszönhetően helyreállított emlékhelyeket bemutató köteteket, valamint a szépirodalmi műveket, miközben rámutat az új kutatási eredményekre, és jelzi azokat a területeket is, ahol feldolgozatlan témák várják a jövő történészeit. A magyar polgári nemzet és a modern alkotmányos magyar állam 1848-ban született meg, ezért a kiépítéséért, majd védelméért folytatott szabadságharc örökségét az egész Kárpát-medencében őrzi a nemzeti emlékezet. Természetes, hogy az évfordulóra számos kiadvány jelent meg a szomszédos országokban is, azonban a könyvterjesztés anomáliái miatt e munkák jó része szinte beszerezhetetlen. A bibliográfiával kiegészített kötet többek között ezért hiánypótló kézikönyv – határon innen és túl – a szakmai közönség mellett pedagógusok, könyvtárosok, közművelődéssel és könyvterjesztéssel foglalkozó szakemberek számára is.

Mutass kevesebbet