Nemzet, nemzetiség, kisebbség Jugoszláviában

Meghatározható-e a nemzeti kisebbség fogalma? Hogyan viszonyulhat a környező világhoz? De egyáltalán van-e helye a nap alatt? És ha igen, lehet-e és kell-e kisebbségek, illetve a kisebbségekhez tartozók jogait úgy szabályozni, mint az általános emberi jogokat? Ezekre a korunk valóságából felénk tóduló kérdésekre keresi a választ Rehák László, aki a szocialista Jugoszláviában évtizedeken keresztül jelentős nemzetiségi-politikai gyakorlati és elméleti tevékenységet fejtett ki. Természetesen a jugoszláviai kérdéseket állítja előtérbe, de azokat világjelenségként tárgyalja, és ha világjelenségeket elemez, akkor éreztetni tudja azok Duna-táji horderejét. Átfogó képet kapunk a jugoszláviai, vajdasági magyarság helyzetéről, sajátosságairól és historikumáról. Láthatjuk, mit jelent az elméletben és a gyakorlatban a területi autonómia, hogyan alakulhat a többség s a kisebbség viszonya mindkét félre nézve előnyösen. Pontosan érzékelhetjük, hogy a humánus kisebbségi létfeltételek kialakítása milyen mértékben kapcsolódik a többség felelősségéhez. Rehák László tanulmányai az 1960-80-as évek jugoszláviai magyarságának tájékozódását és létérzékelését dokumentálva, a híd-politikát hozzák életközelbe.

Mutass kevesebbet