Nemzetközi kereskedelem / A nemzetközi vállalkozások gazdaságtana

Name: Nemzetközi kereskedelem / A nemzetközi vállalkozások gazdaságtana
Price: 1100.00 HUF
Availability: InStock
Author: Káldyné Esze Magdolna
ISBN: 9639561037

Káldyné Esze Magdolna - Nemzetközi kereskedelem / A nemzetközi vállalkozások gazdaságtana, Tatabánya 2004 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 100 Ft

2 000 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Ajándékozási / tulajdonosi bejegyzéssel

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

ISBN:	9639561037
Kiadó:	Tri-Mester Bt.
Kiadás éve:	2004
Kiadás helye:	Tatabánya
Nyomda:	Korrekt Nyomdaipari Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	327
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

                               Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék                                                                    5
Előszó                                                                             9
L A külkereskedelem, a nemzetközi munkamegosztás szükségessége és keretei ....14
Bevezetés                                                                          14
I. A nemzetközi munkamegosztás történelmi útja                                     15
2. A nemzetközi munkamegosztás fogalma, tartalmi jegyei                            17
3. A nemzetközi munkamegosztás fejlődése, formáinak gazdagodása                    19
   3.1. A világpiac kialakulása — az ipari forradalom                              19
   3.2. Az új típusú, technológiai munkamegosztás — a tudományos-technikai
      forradalom                                                                   20 
   3.3. A kommunikációs forradalom és az információs társadalom kialakulása,
      globalizmus — regionalizmus                                                  22
4. A nemzetközi munkamegosztás terjedelmét és intenzitását meghatározó
   országspecifikus tényezők                                                       28
5. A vállalatok nemzetközi munkamegosztásban való részvételét motiváló tényezők    31
6. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                               33
7. Ellenőrző kérdések témakörönként                                                34
8. Jegyzetek                                                                       35
H. A nemzetközi kereskedelempolitika gazdaságtana                                  36
Bevezetés                                                                          36
1. A gazdaságpolitika és a kereskedelempolitika fogalma, tartalmi jegyei           37
2. A kereskedelempolitika komplex értelmezése, összefüggése a gazdaságpolitika
egyéb területeivel                                                                 40
3. A gazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága                          43
4. A szerkezeti nyitottság, a nemzetközi cserearányok és a specializáció mérése    45
   4.1. A szerkezeti nyitottság foka                                               45
   4.2. Nemzetközi cserearány-mutatók                                              48
   4.3. A nemzetközi szakosodás, specializáció mérése                              50
5. A kereskedelempolitika klasszikus irányzatai, a protekcionizmus — liberalizmus  52
6. A fejlődő országok importhelyettesítő és exportorientált kereskedelempolitikája 54
7. A stratégiai kereskedelempolitika                                               59
8. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                               61
9. Ellenőrző kérdések témakörönként                                                63
10. Jegyzetek                                                                      64
III. A nemzetközi munkamegosztás elméletei                                         65
Bevezetés                                                                          65
1. Monetárrendszer, merkantilizmus, fiziokraták                                    66
   1.1. A korai merkantilizmus — a monetárrendszer                                 66
   1.2. A fejlett merkantilizmus kereskedelempolitikája                            67


   1.3. A fiziokraták — a liberalizmus eszmerendszerének kialakulása
       Franciaországban                                                              69
2. A klasszikus polgári közgazdák nézetei a külkereskedelemről és a specializációról 71
   2.1. A külkereskedelemből származó abszolút előnyök                               72
   2.2. A komparatív költségelőnyök elmélete                                         73
   2.3. A „kölcsönös kereslet" törvénye                                              75
3. A „későnjövők" védelme, a nevelővámok szerepe a nemzeti ipar fejlődésében         77
4. A neoklasszikus elmélet főbb irányzatai, eredményei, a komparatív előnyök
   újrafogalmazása                                                                   78
   4.1. A szubjektív közgazdaságtan kialakulása és irányzatai                        79
   4.2. A belső és külső gazdaságosság                                               82
   4.3. A neoklasszikus külkereskedelmi elmélet csúcsa: a Heckscher-Ohlin-modell,
       és a tényezőárak kiegyenlítődésének tétele                                    84
   4.4. A specifikus termelési tényezők modellje                                     88
   4.5. A Leontief-paradoxon                                                         90
   4.6. A neofaktor-elméletek                                                        91
   4.7. A kereslet oldaláról ható tényezők bekapcsolása a kereskedelmi modellekbe    92
   4.8. A külkereskedelem statikus általános egyensúlyi elmélete                     94
5. Újabb kísérletek a nemzetközi specializáció és kereskedelem elemzésére            95
   5.1. A Linder-elmélet                                                             95
   5.2. A méret- és választékhozadék                                                 97
   5.3. Az „intra típusú" kereskedelem                                               98
   5.4. A „neotechnológiai" irányzat — a műszaki rés és a termékciklus-elmélet       100
   5.5. A külkereskedelmi elméletek összekapcsolására tett kísérletek                103
6. A termelési tényezők nemzetközi áramlása                                          105
   6.1. A termelési tényezők mobilitásának értelmezése                               105
   6.2. A nemzetközi migráció                                                        106
   6.3. A nemzetközi tőkeáramlás és a transznacionális vállalatok üzletpolitikája    109
   6.4. A technikatranszfer és az új együttműködési formák                           117
7. A posztkeynesiánus reformista irányzat és a radikális újbaloldali, neomarxista
   elméletek                                                                         123
8. Integrációs elméletek                                                             128
9. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                                 135
10. Ellenőrző kérdések témakörönként                                                 143
11. Jegyzetek                                                                        146
IV. A nemzetközi pénzforgalom és a fizetési mérleg                                   153
Bevezetés                                                                            153
1. A nemzetközi elszámolások okai, eszközei                                          154
2. A valutaárfolyam szerepe, típusai                                                 157
3. A globális tőkepiac és devizapiac                                                 161
4. A külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg                                 166
5. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                                 172
6. Ellenőrző kérdések témakörönként                                                  174
7. Jegyzetek                                                                         175


V. A kereskedelempolitika eszközrendszere                                 177
Bevezetés                                                                 177
1. A külgazdasági kapcsolatok szabályozása államközi szerződéssel         178
   1.1. Az államközi szerződések tartalmi jegyei, típusai                 178
   1.2. A nemzetközi gazdasági szerződések fő fajtái                      179
2. A vám, a klasszikus kereskedelempolitikai eszköz                       182
   2.1. A vám fogalma, fajtái, vámsemlegesítő eszközök                    182
   2.2. A vámok gazdasági hatásai                                         186
   2.3. A vám mint kereskedelempolitikai eszköz, védővámok, preferenciális
       vámok                                                              188
   2.4. Nominális és effektív vámvédelem                                  190
3. A nem tarifális kereskedelempolitikai eszközök                         191
   3.1. A mennyiségi korlátozások                                         192
    3.1.1. A kontingens                                                   192
    3.1.2. A vámkontingens                                                195
    3.1.3. Az önkéntes exportkorlátozás                                   196
   3.2. Állami támogatások (szubvenciók)                                  198
    3.2.1. A szubvenciók típusai és gazdasági hatásai                     198
    3.2.2. A GATT/WTO Szubvenciós Kódexe                                  200
   3.3. Dömpirigellenes intézkedések                                      202
   3.4. Egyéb nem tarifális eszközök                                      204
4. Az árfolyam-kiigazítás, mint kereskedelempolitikai eszköz              205
5. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                      208
6. Ellenőrző kérdések témakörönként                                       213
7. Jegyzetek                                                              215
VI. A nemzetközi szervezetek                                              218
Bevezetés                                                                 218
1. A nemzetközi szervezetek jellemzői, formái                             218
2. Az ENSZ és szakosított szervezetei                                     220 
   2.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ, United Nations, UN) — nemzetközi
       jogi alapelvek az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről 220 
   2.2. A kelet-nyugati konzultációs központ: az Európai Gazdasági Bizottság
       (EGB)                                                              223
   2.3. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank-csoport                    225
    2.3.1. Az IMF feladatai, szervezeti rendszere                         225
    2.3.2. Az aranydeviza-rendszer ismérvei és összeomlása                226
    2.3.3. Az IMF hitelpolitikája                                         227
    2.3.4. Az új pénzügyi „architektúra" tervei                           228
    2.3.5. A Világbank-csoport                                            230
   2.4. Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
       (UNCTAD)                                                           232
3. A GATT és a WTO                                                        235
   3.1. A GATT rffint á nemzetközi kereskedelempolitika alapintézménye    235
   3.2. A GATT-vámtárgyalások eredményei — a Kennedy- és a Tokiói-forduló 237


  7 .3. A GATT uruguayi fordulója — a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)       241
   A.3.1. A WTO megalakulása                                                  24
   • 3.3.2. A WTO funkciói, felépítése, vitarendezési eljárási rendje         24
    3.3.3. A multilaterális kereskedelmi rendszer elvei                       24
    3 3 4' Az importliberalizálás (piacra jutás) és a GATT-szabályok
          felülvizsgálata                                                     24
    3.3.5. A szellemi tulajdonjogok védelme (TRIPs)                           24
    3.3.6. A szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó egyezmény (GATS) és a
          kereskedelemmel kapcsolatos beruházási intézkedések (TRIMs)         245'
    3.3.7. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések szabályozása                247
    3.3.8. Sikerek — kudarcok, az új fordulót előkészítő tárgyalások          248
4. Regionális szinten szerveződött kormányközi szervezetek                    250
   4.1. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)            250
   4.2. Az Európa Tanács                                                      253
   4.3. Európai pénzügyi szervezetek                                          255
    4.3.1. A Nemzetközi Fizetések Bankja                                      255
    4.3.2. Az Európai Beruházási Bank                                         256
    4.3.3. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank    257
    4.3.4. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)                  258
5. Nemzetközi gazdasági integrációk                                           259
   5.1. Integrációs szervezetek Európában                                     259
    5.1.1. Regionális integrációs kísérlet Kelet-Európában — a KGST           259
    5.1.2. A nyugat-európai integrációk kialakulása — Európa megosztása       262
    5.1.3. Az EK (EU) intézményi alapjainak fejlődése — fontosabb szerződések 266
    5.1.4. Az EK (EU) nemzetek feletti szervezet                              273
    5.1.5. Az EK külkapcsolati politikai rendszere — közös kereskedelempolitika — 
          társulási politika                                                  280
    5.1.6. Az Európai Szabadkereskedelmi Övezet (EFTA)                        293
    5.1.7. Az Európai Gazdasági Térség (EGT)                                  296
    5.1.8. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)            297
   5.2. A magyar nyitás és felzárkózás stációi                                299
   5.3. Az Európán kívüli integrációk — új regionalizmus                      308
6. Módszertani útmutató a tanuláshoz                                          312
7. Ellenőrző kérdések témakörönként                                           317
8. Jegyzetek                                                                  320
Irodalomjegyzék                                                               325