Nemzetmentők vagy megalkuvók? - Kollaboránsok a magyar történelemben

Melyikállamrész képviseli inkább a magyar állami folytonosságot a török szultán kegyelméből létező, a magyar politikai elit által kormányzott Erdélyi vagy a Habsburgok birodalmába többé-kevésbé betagolt Magyar Királyság? A vallási és közjogi sérelmek indokolják-e az ország négy részre szakítását, mint ahogy ez Thököly Imre időszakában történt? Hazaárulók vagy kollaboránsoke azok a magyar főurak és nemesek, akik II. Rákóczi Ferenc kurucai ellen forgatják a fegyverüket a törvényesen megkoronázott király szolgálatában. Kollaboráció-e királyi biztosságot vagy bármifajta állami hivatalt vállalni a magyar önállóság eltörlésére törekvő II. József, a kalapos király uralma alatt? Hogyan vélekedjünk a magyar megyék megregulázására és a kormánytöbbség megteremtésére az 1840-es évek második felébena magyar vármegyék élére állított főispáni helytartókról? Kollaboránsok-e azok a magyar tisztviselők, akik 1849-ben Windisch-Grätz herceg által létrehozott ideiglenes közigazgatásban vállaltak szerepet az 1848 előtti magyar államiság továbbéltetésének reményében? Kollaboránsok-e azok a tisztviselők, akik a Bach-korszak közép- és alsó szintű igazgatását működtették? Hol van a határ a hivatali szakmai tevékenység és az idegen hatalommal való együttműködés között? Olyan kérdések ezek, amelyeket újra és újra fel kell tennünk nem azért, hogy mentegessük vagy felmentsük elmúlt korok szereplőit, hanem hogy, megismerjük és megértsük cselekedeteiket. Kötetünkben ezt a kérdéskört próbáljuk meg bemutatni nem az ítéletmondás szándékával, hanem történelmünk jobb megértésének reményében.

Mutass kevesebbet