Népfogyatkozás

A második világháború utáni közép- és kelet-európai értelmiségi lét, a szabad gondolkodás vállalása, az emberi és kisebbségi jogokéit történő kiállás, egy demokratikus jogállam kialakításának az igénye a politikai és nemzeti kizárólagosságok évtizedei alatt újra megteremtette a szamizdat irodalmat, az asztalfiók számára alkotók táborát. A politikai korlátok szorításának enyhülése, majd megszűnése nyomán a széles olvasóközönség is megismerkedhet e szellemi termékekkel. A tabuként ható kéziratok, könyvek többségének elolvasása után rájövünk, hogy „varázsuk" az egykor tiltott gyümölcs „ízén" túl a gondolat szabadságában, következetességében, az igazság, az erkölcs, az emberiség keresésében, a toleranciában, a kizárólagosságok elvetésében rejlik. E könyv szerzője, Popély Gyula, a Pozsonyban élő történész, két évtizeden keresztül zömében asztalfiókja számára írta a csehszlovákiai magyarság történetével kapcsolatos tanulmányait E témával tudományos igényességgel, emberi tisztességgel, az igazságkeresés következetességével foglalkozni ugyanis hálátlan és kockázatos feladat volt a „normalizált" Csehszlovákiában. Elhallgattatást és kihallgatásokat eredményezett, méltatlan félreállítást, vakvágányt a „hivatalos" tudományos előmenetelben. Kevesen vállalták. Popély Gyulának mindebből bőven kijutott Mindenesetre tény, hogy ez lesz a szerző első könyve, mely remélhetőleg eljut a csehszlovákiai magyar olvasókhoz is, azokhoz, akikhez elsősorban szól. Mindez keserűséggel és reménységgel tölt el. Keserűséggel, mivel évtizedek hallgatása, elhallgattatása, a reménytelen időkben a közösségért végzett munka eredménye csak most jut el az Olvasóhoz, hiszen önismeret, múltunk ismerete nélkül nincs nemzeti tudat, a nemzeti tudat nélkül pedig a közösség jövője válik kérdésessé. Deák Ferenccel szólva: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják; de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges." Popély Gyulának eddig két önálló monográfiája jelent meg; mindkettőhöz azonban csak egy szűk olvasói réteg juthatott hozzá. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságról írt könyvét, amelyet a pozsonyi Madách Könyvkiadó 1973-ban jelentetett meg, a hatalom bezúzatta, még mielőtt forgalmazásba kerülhetett volna, így csak néhány példányt sikerült megmenteni.

Mutass kevesebbet