Nílusi ballada a főpapról és a szajháról I-II.

Egy, Ptah házioltáráról elcsent tészta-maradék megváltoztatja a kenyér jellegét és útnak indítja a magas rangú, négy éve özvegy, legjobb férfi éveiben lévő főpap és a tiszti-lakomák kézről-kézre adott, szinte még gyerek örömlánya közötti, félelmetesen szenvedélyes szerelmet. Amikor a rabszolgalány - aki nem tért vissza ,,gazdájához", hármas ikreket szül a főpapnak az - ígérete szerint - felszabadítja és feleségül veszi gyermekei anyját. Ezzel összefonódik sorsuk, amelynek hátterét az ókori Egyiptom korai, első uralkodó dinasztiájának udvara, hatalmi küzdelmei, háborúi, az épülő új főváros, Men-nofer (Memphisz) és hatalmas Ptah temploma adják. A főpapi házaspár sem marad tétlen. Balsikeresen ,,sikeres" tetteik nyomán először elvesztik négy gyermeküket - ezek az uralkodói udvarban nevelkednek - és hét évre elszakítják őket egymástól is. Amikor törvényt és tilalmat áthágva, újra egyesülnek, gyermek utáni vágyukban megszentségtelenítik Ptah oltárát. Tetten érik őket és halálra ítélik a bűnösöket. Bár kegyelmet kapnak, száműzetésük helye, a sivatag végül is végzetük lesz.

Mutass kevesebbet