Növényélettan

A biológia jelentősége és gyors fejlődése indokolja, hogy -a hallgatóság tanulmányainak elősegítésére és megkönnyítésére megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. E tekintetben az utóbbi évek nagy fejlődésről tanúskodnak, de mind a mai napig nem jelent meg olyan tankönyv a növényélettanból, amely korszerű formában nyújtaná mindazt, amit a leendő szakembernek a növények életéről ma tudnia kell. Bár az utóbbi évtizedben több idegen nyelvű növényélettan került forgalomba — többek között MAKSZIMOV „Növényélettan"-a fordításban is — ezek azonban elsősorban nyelvi nehézségek miatt nem váltak általánosan ismertté. A magyar nyelvű tankönyvek sorában MÁGOGSY-DIETZ Sándor „Növények táplálkozása" című, 1909-ben megjelent, igen jó tankönyve, ma már teljesen elavult. Hasonló sorsra jutott F-~ Dániel és MÁGOCSY-DIETZ Sándor közös munkája-ként 1931-ben kiadott háromkötetes „Erdészeti növénytan" is, amelynek második kötetében az élettan is helyet kapott. Bár ez a könyv speciális (erdészeti) igényeket volt hivatva kielégíteni, mégis a biológia szakos ifjúság jó haszonnal forgathatta. Igen értékes növényélettani tankönyv jelent meg 1959-ben az agráregyetemi hallgatóság részére FRENYÓ Vilmos professzor tollából. Ez az egyébként kiváló munka sajnos nem teljes, a növényélettannak csak néhány fejezetét tárgyalja. Ez a mű az említett tankönyvhiányon kíván segíteni, amikor a növények életéről teljes áttekintést nyújt, és reméli, hogy ezt a feladatot nagyrészt be fogja tölteni, még akkor is, ha azt a sok nehézséget amely ma az élettani tankönyv írója elé tornyosul — minden vonatkozásban nem győzte le. A legnehezebb feladatot az anyag kiválogatása jelentette, amely a növényfiziológia és a biokémia határainak elmosódása következtében nem könnyű feladat. E tekintetben bizonyára merülnek fel ellen-vetések is az olvasó részéről, de a szerző egyes ismert biokémiai fogalmak felvételét és biokémiai folyamatok tárgyalását akkor is helyesebbnek látja, ha azok ismétlést jelentenek, mintsem annak kockáztatását, hogy a határterületeken fehér foltok maradjanak. További problémát jelentett számos korábbi felfogás revideálása a molekuláris biológia legújabb felfedezéseinek tükrében. A tankönyv igyekszik eleget tenni ama korszerű követelménynek is, amely a leíró fiziológia helyett mindinkább az oknyomozó, analizáló és egyben szintetizáló, biokémiai profilú, modern élettant igényli, és a jelenségek analízisében a molekuláris szintig hatol. A szövegben elmondottakat különböző tankönyvekből, kézi-könyvekből, szakfolyóiratokból átvett ábrák illusztrálják, de az összefüggések meg-értésének támogatására több eredeti, komplex ábra is készült. A terjedelem csökkentése céljából az elméleti megállapításokat alátámasztó kísérletek ismertetését elhagyta, és e tekintetben SZALAI-FRENYÓ „Növényélettani kísérletek" című munkára hivatkozik, amely az elméleti ismeretek nélkülözhetetlen segítője. Hálás köszönet illeti mindenekelőtt a tankönyv lektorait — FARKAS Gábor akadémiai levelező tagot és FRENYÓ Vilmos professzort —, akik lelkiismeretes lektori munkájukkal, jó tanácsaikkal segítettek munkámban. Köszönet illeti KELÉDY Tamást a rajzok gondos elkészítéséért, NAGY Mária tanársegédet a korrektúrázásban nyújtott segítségéért és a tárgymutató összeállításáért, HORVÁTHY Tibornét a kézirat gondos legépeléséért. Végül teljes elismerést kell nyilvánítani a megbízást adó Művelődésügyi Minisztériumnak és a Tankönyvkiadó Vállalatnak megértő, áldozatos segítségükért, a Szegedi Nyomdának minden igényt kielégítő munkájáért, akik együttesen és külön-külön is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a könyv ebben a formában megjelenhetett.

Mutass kevesebbet