Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Növényélettan

Növényélettan - Dr. Szalai István - Régikönyvek
(0 vélemény)

A biológia jelentősége és gyors fejlődése indokolja, hogy -a hallgatóság tanulmányainak elősegítésére és megkönnyítésére megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. E tekintetben az utóbbi évek nagy fejlődésről tanúskodnak, de mind a mai napig nem jelent meg olyan tankönyv a növényélettanból, amely korszerű formában nyújtaná mindazt, amit a leendő szakembernek a növények életéről ma tudnia kell. Bár az utóbbi évtizedben több idegen nyelvű növényélettan került forgalomba — többek között MAKSZIMOV „Növényélettan"-a fordításban is — ezek azonban elsősorban nyelvi nehézségek miatt nem váltak általánosan ismertté. A magyar nyelvű tankönyvek sorában MÁGOGSY-DIETZ Sándor „Növények táplálkozása" című, 1909-ben megjelent, igen jó tankönyve, ma már teljesen elavult. Hasonló sorsra jutott F-~ Dániel és MÁGOCSY-DIETZ Sándor közös munkája-ként 1931-ben kiadott háromkötetes „Erdészeti növénytan" is, amelynek második kötetében az élettan is helyet kapott. Bár ez a könyv speciális (erdészeti) igényeket volt hivatva kielégíteni, mégis a biológia szakos ifjúság jó haszonnal forgathatta. Igen értékes növényélettani tankönyv jelent meg 1959-ben az agráregyetemi hallgatóság részére FRENYÓ Vilmos professzor tollából. Ez az egyébként kiváló munka sajnos nem teljes, a növényélettannak csak néhány fejezetét tárgyalja. Ez a mű az említett tankönyvhiányon kíván segíteni, amikor a növények életéről teljes áttekintést nyújt, és reméli, hogy ezt a feladatot nagyrészt be fogja tölteni, még akkor is, ha azt a sok nehézséget amely ma az élettani tankönyv írója elé tornyosul — minden vonatkozásban nem győzte le. A legnehezebb feladatot az anyag kiválogatása jelentette, amely a növényfiziológia és a biokémia határainak elmosódása következtében nem könnyű feladat. E tekintetben bizonyára merülnek fel ellen-vetések is az olvasó részéről, de a szerző egyes ismert biokémiai fogalmak felvételét és biokémiai folyamatok tárgyalását akkor is helyesebbnek látja, ha azok ismétlést jelentenek, mintsem annak kockáztatását, hogy a határterületeken fehér foltok maradjanak. További problémát jelentett számos korábbi felfogás revideálása a molekuláris biológia legújabb felfedezéseinek tükrében. A tankönyv igyekszik eleget tenni ama korszerű követelménynek is, amely a leíró fiziológia helyett mindinkább az oknyomozó, analizáló és egyben szintetizáló, biokémiai profilú, modern élettant igényli, és a jelenségek analízisében a molekuláris szintig hatol. A szövegben elmondottakat különböző tankönyvekből, kézi-könyvekből, szakfolyóiratokból átvett ábrák illusztrálják, de az összefüggések meg-értésének támogatására több eredeti, komplex ábra is készült. A terjedelem csökkentése céljából az elméleti megállapításokat alátámasztó kísérletek ismertetését elhagyta, és e tekintetben SZALAI-FRENYÓ „Növényélettani kísérletek" című munkára hivatkozik, amely az elméleti ismeretek nélkülözhetetlen segítője. Hálás köszönet illeti mindenekelőtt a tankönyv lektorait — FARKAS Gábor akadémiai levelező tagot és FRENYÓ Vilmos professzort —, akik lelkiismeretes lektori munkájukkal, jó tanácsaikkal segítettek munkámban. Köszönet illeti KELÉDY Tamást a rajzok gondos elkészítéséért, NAGY Mária tanársegédet a korrektúrázásban nyújtott segítségéért és a tárgymutató összeállításáért, HORVÁTHY Tibornét a kézirat gondos legépeléséért. Végül teljes elismerést kell nyilvánítani a megbízást adó Művelődésügyi Minisztériumnak és a Tankönyvkiadó Vállalatnak megértő, áldozatos segítségükért, a Szegedi Nyomdának minden igényt kielégítő munkájáért, akik együttesen és külön-külön is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a könyv ebben a formában megjelenhetett.

Illusztrátorok:
Kelédy Tamás
Kiadó:
Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás éve:
1968
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Szegedi Nyomda
Kötés típusa:
nyl-kötés
Terjedelem:
615 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Bevezető 21
A növényélettan feladata és jelentősége 21
A növényélettan tárgya 23
A növényélettan módszere 24
A NÖVÉNYEK TESTÉT FELÉPÍTŐ ELEMEK ÉS MOLEKULÁK JELENTŐSÉGE
A növényi test felépítésében részt vevő elemek 27
A növényi test molekulái 30
Poliszaharidok 31
Cellulóz 31
Keményítő 32
Proteinek 33
Nukleinsavak 35
A DNS szerkezete 36
A DNS-molekulák önreprudukciója 38
Az RNS szerkezete és bioszintézise 40
A víz 43
A PROTOPLAZMA-RENDSZER SZERKEZETE ÉS TULAJDONSÁGAI
A protoplazma szerkezet 46
Fibrilláris és retikuláris szerkezet képzése 46
Molekuláris hártyák (membránák) 47
Plazmalemma és tonoplaszt 49
Citoplazmatikus retikulum 50
Golgi-lemezek 50
Granulumok 51
A protoplazma szerkezetének kísérleti bizonyítása 51
A mezőplazma rugalmassága 51
A mezoplazma szerkezeti viszkozitása 51
A protplazma deformálhatósága 52
A nyíróerők szerkezetbontó hatása 52
A protoplazma organellumai 53
A sejtmag (nucleus) 53
Mitokondrium 54
A mitokondrium szerkezete 54
Mitokondrium-részecskék 56
Kloroplaszt 56
A kloroplaszt szerkezete 56
A kloroplaszt fejlődése 57
A kloroplaszt kémiai tulajdonságai 59
Vakuolum 64
A struktúra és a funkció kapcsolata 66
AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA
Fotoszintézis 67
A fotoszintézis általános jellemzése 68
A fotoszintézis folyamatának igazolása 70
A fotoszintézis mechanizmusa 73
Az energia abszorbeálása 74
A fényenergia kémiai energiává való átalakítása 77
Fotofoszforilálás 78
A víz fotolízise 78
Az elektrontraszport fényreakciói 81
Az elektrontranszport-rendszer redoxikatalizátorai 83
Fotofoszforilálási helyek 84
A CO 2 megkötése és redukálása 84
A fotoszintézis "sötét" reakció szakasza 84
A szén útja a fotoszintézisben (Calvin-ciklus) 85
A fotoszintézis kvantumigénye 90
A fotoszintézis mérési módszerei 91
A fotoszintézis ökológiája 92
A vízi és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye 92
A CO2 jelentősége 93
A koncentráció jelentősége 94
A fény jelentősége 95
A fény mennyisége és minősége 95
Színbeli alkalmazkodás (kromatikus adaptáció) 98
A hőmérséklet jelentősége 99
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam 101
A CO2 nem fotoszintetikus asszimilálása 102
A gyökerek CO2 megkötése 103
A színes kénbaktériumok fotoszintézise 105
Kemoszintézis 106
Kemoszintetizáló szervezetek 106
Kénbaktériumok 106
Nitrifikáló baktériumok 108
Kemoreduktor szervezetek 109
A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE
A LÉGZÉS FOGALMA 111
A LÉGZÉS TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZEREI 112
A légzés mechanizmusa 113
A biológiai oxidációk és oxiredukciók természete 114
A biológiai cukorelbontás 116
Glikolízis 117
Alkoholos erjedés 117
Tejsavas erjedés 119
Vajsavas erejedés 120
Ecetsavas erjedés 120
Oxidatív légzés 121
Citromsav-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) 121
A légzési láncok és a végoxidációk 123
Elektronszállítás 127
A komplex molekuláris modellje 127
ATP-képzés 129
Egyéb végoxidázok 130
Glioxilsav-ciklus 130
Pentózfoszfát-ciklus 131
A zsírok és fehérjék oxidációja 132
A zsírok oxidatív elbontása 132
A fehérjék oxidatív elbontása 135
Transzaminálás 136
Dekarboxilezés 136
Oxidatív dezaminálás 137
A légzés szabályozása 137
A reakciólánc elágazása 138
Visszakapcsolások 140
Direkt visszakapcsolás 140
Indirekt visszakapcsolás 141
A légzés jelentősége 142
A respirációs energia konzerválása 143
A légzés biológiája 145
A légzés alapanyaga és a légzési együttható 145
A légzés intenzitása 147
A légzés és az ontogenetikus fejlődés 148
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre 154
A légzést befolyásoló egyéb tényezők 156
Hőmérsékleti hatások 156
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége 157
Az oxigén és a széndioxid-koncentráció hatása 157
INTERMEDIER ANYAGCSERE ÉS INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁS
Az intermedier anyagcsere és a szintetizált vegyületek 161
A szénhidrátok és származékaik szintézise 161
A cukrok anyagcseréje 162
Monoszaharidok 163
Diszaharidok 163
Poliszaharidok 164
Alacsony szénatomszámú karbonsavak 164
Karbonsavak 165
"Extraciklikus" szerves savak 166
A napi savritmus 166
Zsíranyagcsere 168
A zsírsavak szintézise 169
A zsírok szintézise zsírsavakból 171
Izoprenoid vegyületek 171
Éterikus olajok 172
Gyanták 173
Gibberellinek 174
Betulin és treterpén szaponinok 174
Karotinoidok 175
Kaucsuk 175
Aromás vegyületek 177
Indolvázas növekedési anyagok szintézise 179
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei 181
Csersavak (fenolglikozidok) 184
Lignin és ligninképződés 185
A nitrogéntartalmú vegyületek szintézise 187
Aminosavak 187
A primer aminosavak és savamidok szintézise 188
Aminosavak szintézise transzaminálással 189
A fehérjék bioszintézise 191
Az aminosavak aktiválása 191
A szállító-RNS szerepe 192
Az információs-RNS szintézise és szerepe 193
A riboszómák szerepe és élettartama 194
Az aminosavkód 195
A kódegység 196
A kód vesszőmentessége 197
Átfedéses, vagy átfedés nélküli-e a kód? 197
A genetikai kód egyetemessége 198
A klorofill bioszintézise 198
Alkaloidok 201
Az alkaloidok fizológiai jelentősége 201
Az alkaloidok bioszintézise 202
Az alkaloidváz keletkezése 203
Az alkaloidok gyakorlati jelentősége 205
Piridinszármazékok 205
Purinszármazékok 206
Ciánglikozidok 207
Mustárolaj-glikozidok 207
Az anyagcsere intracelluláris szabályozása 208
A sejten belüli anyagátalakulások és energiaátrendeződések 208
Biokatalízis 211
Enzimek az élő sejtben 213
Az intracelluláris szabályozás módjai 214
A gének működésének szabályozása 214
Az anyagcseretermékek gátló hatása 218
Enzimatikus szabályozás 220
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZFORGALOM
A víz jelentősége a növények életében 223
A növények vízszükséglete 224
A növények vízigénye 225
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa 225
A növények víztartalma 227
A talaj és a gyökérzet viszonya 228
A növény vízfelvevő szervei 230
A víz felvétele 232
A duzzadás 232
Diffúzió és ozmózis 233
Diffúzió 233
Ozmózis 234
Plazmolízis és szívóerő 235
Palmolízis 235
A sejtek szívóereje 237
Az ozmotikus érték nagysága 238
A gyökerek aktív vízfelvétele 239
Guttáció 239
A gyökerek aktív vízfelvételét módosító tényezők 240
A talaj hőmérséklete 240
A talaj oxigéntartalma 241
A gyökerek passzív vízfelvétele 241
A víz elpárologtatása 242
A párologtatás mérése 243
A mérési eredmények vonatkoztatási alapja 244
A párologtatás anatómiai berendezése 245
A párologtatás törvényei 247
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések 248
A párologatás élettani alapjai 249
A gázcserenyílások mozgásai 249
A gázcsrenyílások állapotának vizsgálata 250
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők 251
Transzspiráció optimális feltételek között 251
A párologtatás biológiai jelentősége 255
A szélsőséges vízellátás következményei 256
A NÖVÉNYEK ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKAI
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) 258
A sók jelentősége az anyagcserében 261
Szerkezeti elemek 261
A nitrogén 261
A nitrogén jelentősége 261
Nitrogénforrások 262
A molekuláris N felvétele 264
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása 265
A nitrogén körforgása 266
A foszfor 268
A foszfor felvétele 268
A foszfor lokalizációja 268
A foszfor fizológiai jelentősége 270
A foszforhiány következményei 270
A kén 270
A kén felvétele 270
A kén lokalizációja 271
A kénhiány jellemző vonásai 272
Ionhatású elemek 273
A kálium 273
A kálium felvétele 273
A kálium lokalizációja 273
A káliumhiány hatása 274
A kalcium 274
A kalcium felvétele 274
A kalcium lokalizációja 275
A kalciumhiány hatása 275
A magnézium 276
A magnézium felvétele 276
A magnézium lokalizációja 276
A magnéziumhiány kihatása 276
Mikroelemek 277
A vas jelentősége 278
A mangán jelentősége 280
A bór jelentősége 281
A réz jelentősége 282
A cink jelentősége 283
A molibdén jelentősége 283
Ismeretlen fiziológiai jelentőségű elemek 284
A nátrium 284
A szilícium 285
Halogén elemek 285
Az ásványi sók felvétele 285
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések 285
A passzív iontranszport mechanizmusa 286
Diffúzió 287
Ioncsere 287
Donnan-egyensúly 288
Adszorpció és kemoszorpció 289
Az aktív iontranszport mechanizmusa 290
Hordozó (carrier)-mechanizmus 290
A hordozók természete 291
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével 294
Lundegardh elmélete 294
Goldacre elmélet 296
Bennet-Clarck elmélete 297
A proteinszintézis és az ionfelvétel kapcsolata 297
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai 298
Korábbi elképzelések 298
"Szabadhelyek" és "nem-szabadhelyek" 299
Transzlokáció 300
Sóviszonyok a gyökerekben 301
A gyökér abszorpciós zónái 301
Sóabszorpció és transzspiráció 302
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében 305
Sófelvétel a levélen keresztül 306
A talaj mint az ásványi sók forrása 308
Talajoldat 308
Kicserélhető ionok 309
Nemcserélhető ionok 309
Ionabszorpció a talajból 309
Anionok 309
Kationok 310
A mikroszervezetek talajfeltáró szerepe 312
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata 313
Víztenyészetek 313
Homok- és talajtenyészetek 318
A talajok tápértékének meghatározása 319
Kémiai analízis 319
Fiziológiai-kémiai módszer 320
A növény- és a leválanalízis módszere 320
Vegetációs módszerek 321
A szabadföldi vizsgálatok kvantitatív értékelése 323
A tápanyagok kimosódása a talajból 324
A növények ásványianyag-igénye 325
A minimum és optimum törvénye 325
A műtrágyák szerepe 326
ANYAGTRANSZPORT ÉS RAKTÁROZÁS
Anyagtranszport 329
Gáztranszport 329
A víz transzportja 329
Vízvezetés a parenchimaszövetekben 330
Gyökérnyomás 332
A transzspiráció szívóhatása 335
Adhézió és kohézió 336
A vízszállítás kohéziós elmélete 336
A vízáramlás sebessége 339
A szerves anyagok transzportja 340
A szállítóelemek szerkezete 340
A transzport igazolása 341
A transzport mechanizmusa 342
Transzport a bélsugarakban 346
A szállított anyagok 346
Sótranszport és reutilizáció 346
A tápanyagok raktározása 348
A raktározás jelentősége 348
A raktározás mechanizmusa 348
A raktározószervek és a raktározott anyagok 350
A magvak raktározószövetei 350
A magvak raktározott anyagai 351
A hajtások raktározószövetei 353
A hajtásosok raktározott anyagai 353
A gyökerek raktározószövetei 355
A gyökerek raktározott anyagai 355
A módosult levelek raktározószövetei 356
A módosult levelek raktározott anyagai 356
A raktározott anyagok átalakulását kiváltó tényezők 357
Keményítő- és cukorátalakulás a vegetatív szervekben 357
Szénhidrát-átalakulás a gyümölcsökben 358
Szénhidrát-átalakulás a fa- és kéregszövetben 358
A raktározott anyagok átalakulásának szabályozása 359
KIVÁLASZTÁS
A gyökerek anyagkiválasztása 362
A hajtások anyagkiválasztása 364
Anorganikus anyagok kiválasztása 364
Guttáció 364
Mineralizált sejtfalak 365
Belső szekréció 367
Szerves molekulák kiválasztása 369
Nektárkiválasztás 369
Enzimkiválasztás 370
Sejfalképződés 370
Egyéb exkrétumok 371
A magvak és termések anyagkiválasztása 371
A kiválasztott anyagok allelopatikus hatása 371
A gyökérváladékok jelentősége 372
A levelek által kiválasztott anyagok jelentősége 374
A magvak és a termések által kiválasztott anyagok jelentősége 375
Etilénkiválasztás 375
Az illó olajok jelentősége 376
A parazita és a gazdanövény kölcsönhatása 376
HETEROTRÓF TÁPLÁLKOZÁS
Szaprofitizmus 380
PARAZITIZMUS 382
A parazita életmód általános jellege 382
A betegség kialakulása 382
A gazdanövény rezisztenciája 384
Magasabb rendű parazita növények 384
A parazita vízfelvétele 386
A parazita ásványi táplálkozása 388
Szimbiózis 388
A Leguminosae-Rhizobium szimbiózis 388
Gomba-alga szimbiózis 392
Gombák és magasabb rendű növények szimbiózisa 392
Rovarfogó növények 394
Nepenthes 395
Drosera 396
Pinguicula 398
Utricularia 398
NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS
A növekedés és fejlődés fogalma 401
A fejlődés ciklusos és ritmikus jellege 402
A fizológiai óra 405
Az endogén ritmus kiváltása 406
A fiziológiai óra hasznossága a külvilág ritmusának felismerésében 406
A növekedést és fejlődést determináló belső tényezők 407
Potencia 408
Regeneráció 409
Reparáció 410
Polaritása 411
A polaritás indukálása 412
A polaritás magyarázata 415
Korreláció 416
Az egész és a rész viszony a korreláció kialakításában 416
A levelek korrelatív befolyása 419
Az embrió és endorpermium szerepe a korrelációban 419
A rügyek jelentősége a korrelációban 420
A korreláció élettani magyarázata 42
Fitohormonok 420
Indol-auxinok 423
A természetes indol-auxinok fogalma 423
Az indol-auxinok előfordulása 423
Szabad és kötött auxinok 424
Az auxinhatás mechanizmusa 426
Az auxinok eloszlása és szállítása 428
Gibberellinek 432
A gibberellinek kémiai tulajdonságai 433
Gibberellinszerű anyagok 435
A gibberellinek szállítása 435
Citokininek 435
A kinetin biokémiai hatása 437
Egyéb növekedésszabályozók 438
A növekedési regulátorok hatásmódjai 438
Elsődleges regulátorok 439
Másodlagos regulátorok 440
A hormonális egyensúly jelentősége 442
A regulátorok alkalmazása 443
A növekedést és fejlődést befolyásoló külső tényezők 444
Hőmérsékleti hatások 444
A hőrméséklet kardinális pontjai 444
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége 446
A hőmérséklet formatív hatása 46
A fény hatása 447
A monokromatikus fény hatása 451
A víz és az ásványi sók hatása 451
A víztelítettségi fok jelentősége 452
Az ásványi anyagok hatása 453
A fejlődés vegetatív szakaszai 454
A mag csírázása 454
A magvak duzzadása 454
A tápanyagok mobilizálása 454
A szénhidrátok enzimes elbontása 455
A zsírok enzimes elbontása 457
A fehérjék enzimes elbontása 459
A maghéj felnyílása és a csíranövény kilépése 461
A vegetatív szervek növekedése és fejlődése 461
Embironális (plazmatikus) növekedés 463
A plazma gyarapodása 463
A sejtosztódás és differenciálódás szabályozása 464
A megnyúlási növekedés 467
A megnyúlás hormonális szabályozása 467
A megnyúlási növekedés törvényszerűségei 469
A sejtek és szövetek differenciálódása 470
A vegetatív fejlődés irányítása 472
A gyökérképződés előmozdítása 473
A szervek leválásának fokozása és gátlása 474
A fejlődés reproduktív szakaszai 476
A virágzás fizológiája 476
A virágképzés genetikai és enzimatikus szabályozása 477
A virágdifferenciálódás belső szabályozói 478
Endogén virágzási serkentők 478
Endogén virágzási inhibitorok 480
Az endogén szabályozók eredete és kontrollja 481
Fotoperiodizmus 482
A fotoperiódus és a környezeti hatások 484
A fotoperiódusos érzékenység tényezői 484
A fény- és sötétperiódus viszonya 485
A virágzás fotoperiodikus indukciója és az endogén napi ritmus 488
A fotoperiódusos indukció és fitokrómrendszer 488
Vernalizáció 490
A vernalizáció ábrázolása diagramokban 492
A vernalizáció folyamata 493
A virágzás hormonális szabályozása 494
A virág fejlődése 497
A virágrügy fejlődése 497
Az egyszerű virág fejlődése 497
A fészekvirágzat fejlődése 497
A monoikusvirágok fejlődése 497
A virág fejlődésének környezeti befolyásolása 500
A pigmentképződés befolyásolása 501
Mag- és termésfejlődés 503
A mag- és termésfejlődés szakaszai 503
Megtermékenyítés 503
Az embrió kialakulása 504
Természetes partenokarpia 506
Posztflorális jelenségek és termésérés 506
A virágzás és a megtermékenyítés szabályozása 507
A termésfejlődés irányítása 508
A magasabb szervezettségű növények nyugalmi állapota 509
A nyugalmi állapot formái és fajai 509
Kényszernyugalom 510
Igazi (mély) nyugalom 511
Relatív nyugalom 511
Másodlagos nyugalom 511
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása 511
A nyugalom biokémiai vonatkozásai 512
A rügyek nyugalmi állapota és fázisai 513
Az előnyugalom 513
Mély nyugalom 513
Az utónyugalom 514
A rügyek nyugalmi állapotának megszüntetése és meghosszabítása 514
Lombhullás 517
A magvak nyugalmi állapota 518
A maghéj szerepe 519
A csírázásgátló anyagok szerepe 519
Az "embrióalvás" 520
A fény és a sötétség szerepe 522
A hőmérséklet szerepe 523
Különböző növényi szervek nyugalmi állapotának közös vonásai 524
INGERJELENSÉGEK ÉS MOZGÁSOK
Ingermozgások 529
Az ingermozgások általános jellemzése 529
Ingerféleségek 529
Az inger erőssége 529
Az ingerlési idő 530
A reakciók természete 531
A lappangási (latens) idő 531
Ingervezetés 531
Helyzetváltoztató mozgások 532
Tropizmusok 532
Fototropizmus 532
A levelek fototropizmusa 533
A hajtások fototropizmusa 534
Termotropizmus 535
Geotropizmus 535
Pozitív geotropizmus 535
Negatív geotropizmus 536
Plaiogeotropizmus 537
Laterális geotropizmus 538
Ageotropos szervek 539
A geotropikus inger felfogása 539
A geotropikus inger megváltoztatása 541
Kemotropizmus 542
A gombák kemotropizmusa 542
A gyökerek és hajtások kemotropizmusa 543
A pollentömlők kemotropizmusa 543
A gyökerek hidrotropizmusa 545
Haptotropimzus 545
Nasztiák 546
Fotonasztia 546
Thermonasztia 547
Kemonasztia 547
Szeizmonasztia és traumatonasztia 547
A légcserenyílások mozgásai 550
Helyváltoztató (locomotoricus) mozgások 551
Taxisok 551
Kemotaxis 551
Fototaxis 551
Egyéb taxiák 554
A taxisok mechanizmusa 554
Az ostoros mozgás mechanizmusa 554
Az ostor szerkezete 556
Motilitás és kontrakció 557
Amoeboid mozgás 558
A csúszómozgás mechanizmusa 560
Protoplazma-mozgások 561
A sejtmag mozgása 561
A kloroplasztok mozgása 562
A citoplazma mozgásai 564
Kemodinézis 565
Autonóm mozgások 566
Növekedési vagy nutációs mozgások 566
Turgor vagy variációs mozgások 567
Mechanikai mozgások 569
Duzzadási-zsugorodási mechanizmus 569
Kohéziós-adhéziós mechanizmus 571
Turgormechanizmus 572
Lövellő mechanizmusú mozgások 572
Szóró mechanizmusú mozgások 574
Kibontakozó mozgások 575

Dr. Szalai István

Dr. Szalai István  további könyvei

40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 800 Ft 1 080 Ft
60%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 440 Ft
40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 660 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 770 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...